Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
286 1781 október. SZERÉMSÉG. A Duna és a Száva még mindig apadnak, a megrakodott hajók már hónapok óta várják a víz emelkedését. (P. Z., okt. 6.) november 17. FELSŐ-SZERÉMSÉG. (nov. 24.) E rős zivatar és hatalmas víztömegek zúdultak alá. A Száva oly hirtelen, mint az idén, soha sem áradt meg. (nov. 24-i levél) s a partok mellől mindenki menekült. SZERÉMSÉG és BÁNSÁG. Az emberek pusztítják a sáskák petéit, nehogy a jövő évben újabb veszedelem legyen. (I. h., dec. 26.) november. ERDÉLY. Igen jó szüret volt, az uj bor vedre 24 kr. Szép búzának köble 3 R. frt. s még több is; a tengeri 24 garas, a zabé 36 kr. Az őszi vetések igen szépek. A szarvasmarha igen olcsó. (Uo.) ősz. SZEPES M. Gyenge aratás. „Egy-egy kereszt néhol részt, sőt többire tsak fél Pozsoni mérőt adott”. A szegények a múlt évben kölcsönvett vetőmagot visszafizetni nem tudják, sőt már az idei őszi vetéseket is eladják, hogy megélhessenek. (M. H., dec. 19.) ősz. SZILÁGYSÁG. „Jól-lehet mostan jó és bőv Szüret volt a Szilágyban és ollyan édes borok vágynak, kivált a nevezetesebb helyeken, mint Somlyó, Kimer, Tásnád, Pér sat., hogy régen nem voltának ollyanok: mindaz által sem illendő árrok nintsen, sem aszszú-szölő bort nem lehetett tsinálni, azért pedig, mert az hoszszas nyári szárazság után hirtelen kezdett az őszi nedves időkben a szőlő szeme nevekedni, és meg-is ért tökéletessen, de hogy a Szüret elein esett meg nem aszhatott, kivált a hol nem karikára, hanem tőkére mivelik a szőlőt. Búza és egyéb gabona-is kevés termett: de még-is tsekély az árra: u. m. a búzának Vékája 60 s 70 Pénz, a Tengerinek 34, a zabnak 18. Erdélyben, a Nagy és Kis-Kükiillők folyók vizei között tsak nem a legjobb közönséges italra való borok termenek. Az idénn a Szász-Csanádi, Hoszszú- aszói, Küküllővári, Dombai, Felső-Bajomi, Kis-Sárosi, Bogátsi, Bolkátsi, Zsitvei, Szép-Mezei leg-drágábbak voltak. Szüret-utánn is ollyan idők jártak ottan mint Májusban szoktak máskor lenni. A Vetések is ollyanok, hogy ez idénn Húsvét [hv. ápr. 15.] után se volt ollyan. De még-is az ideig (Sz. András havának végéig) kivált Szebenbenn, tsak a Török-búza [kukorica] oltsódott, mivel-hogy ennek lisztjéből a Paraszt pástétom (közönséges neve szerént Mamaliga) és a Paraszt tortáta (külömben Maláj vágj7 Máié) készül.” (M. H., dec. 19.) december 10. LUGOS. Lehullott az első hó s olyan hideg lépett fel, amilyenre évek óta nem emlékeznek. A TEMES fenékig befagyott, s a jég, mikor 19-én enyhült - eső is volt — áradást okozott. A víz Kis-Kostélynál a zsilipet áttörte. (P. Z., jan. 12.) december 11. POZSONY. A Duna jégzajlása miatt a repülő hidat leszerelték. (I. h., dec. 12.) december 20. POZSONY. Az időjárás megenyhült, a Duna jégzajlása is gj7engiilt, s rendesen kompokon közlekedhetnek. (M. H., dec. 22.) december. SZILÁGYSÁG és SÁROS M. Szigorú hideg. (Hazánk, 1902. dec. 7.) 1781. BUDÁN a kir. várpalotában elhelyezett Egyetemi Csillagvizsgálón Weiss Ferenc S. J. egyetemi tanár vezetése alatt működött meteorológiai obszervatóriumon már 1780-ban elkezdették a rendszeres megfigyeléseket. Az első két évben azonban, — amíg az 1778-ban Mannheimban megalakult „Societas meteorologica palatina” tudós társaság a budai egyetemnek is megkiildötte a műszereket, — 1781 és 1782-ben már a Nagyszombatról elhozott műszerekkel észleltek. Ennek az első két évnek eredeti megfigyelési íveit a budapesti Egyetemi Könyvtárban találtam meg a Kitaibel Pál hagyatékában. (13. ábra.)
