Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
280 1781 február 14—16. BUDA. Délben a jégtorlasz harmadszor tovább csúszott, de újból torlódott, ezért a Duna megáradt és kiöntött. A Víziváros és a Rácváros mélyebb helyei víz alá Kerültek, még lóháton is nehezen haladhattak, több helyen az emberek már csónakokon jártak. 15-én a jég újból megindult, de ismét megállóit, 16-án megindult s a víz 2 lábbal apadt. A legnagyobb állása — tetőzéskor — csak 3% lábbal maradt alatta az 1775-i nagy vízállásnak. A Gellérthegy alatt a jég — úgy, mint 1775-ben — jobbra a lőporraktár felé vonult, a budafoki sorházak hátsó körfalát ledöntötte, s a malomárokban lévő 3 hajót magával vitte. KOMÁROMnál az egyik vízimalmot az ár levitte a városba. (P. Z., 1783. febr. 24.) február 19. BUDA. A Duna jégmentes. (M. H., febr. 19.) február 26. POZSONY. A Duna már a Morca jegét is elvitte. (P. Z., febr. 28.) január—február. SZEPESSÉG. „. . . ebben és a múlt hónapban kemény fagyos idők jártak, és a farkasok seregenként kóborolva feles károkat tettenek.” (M. H., febr. 21.) február 25. BUDA. Reggel 8 órakor egy egész különös jelenséget figyelhettünk meg. Melléknaphoz hasonló249 volt. Középütt vörös volt, e körül a körív kissé zöld, s a legszélső ív kék. Miután ez az égi jel igen rövid ideig tartott, további megfigyelést nem végezhettek. (I. h., márc. 10.) március 3. POZSONY. A dec. 20-án kiakasztott repülő híd mától kezdve ismét használatban volt. Ezen a télen Pozsonynál nem állott be a Duna s így a dereglyéken való átkelés az egész télen megvolt. (P. Z., márc. 7.) március 4. POZSONY. „Közelebb múlt Szombattól fogva, Posonnál már járó hidon mennek az emberek a Dunáim által, melly itt az idén nem-is fagyott vólt- által.” (M. H., márc. 7.)250 március. ERDÉLY. „A búzának vékája a tél kezdeténn 15 garasra fel-hágott vala; de miólta a sáska tojások el-veszésének hire van, s az őszi vetések szépen teleltek, már 3 Márjáson 2 vékát lehet venni.” (M. H., ápr. 11.) március. BÁNSÁG. Ezen a területeken ugyan 132 mérő sáskatojást égettek el, mégis annyira elszaporodtak, hogy 1782-ben LUGOS táján három órajárásnyira homályositá el röpülő csapatuk a napot.” (Márki, Grossinger, T. F. 168.) március 21. SZEPESSÉG. Oly kemény hideg idő, hogy a Poprád erősen befagyott, s a jégen járni lehetett. (M. H., ápr. 4., és P. Z. ápr. 7.) április 19. SOPRON. A vetések és a szőlő igen szép, úgyszintén a Rábaközben is. (P. Z., ápr. 21.) április 23. KIS-HONT M. Rendkívül hideg időjárás április végével, olyan hideg, amilyen POZSONYban is volt. (M. H., máj. 26.) április 30. SOPRON. Igen erőteljes virágzás. Gyakori zivatar és vihar. A múlt héten 249A Budai Csillagvizsgáló meteorológiai ívén febr. 18 — 28-a között haló-jelenségről nines bejegyzés, de igen valószínű, hogy volt. 2*° A JTazai és Külföldi Tudósítások 1814. évi márc. 16-i számában a 169. oldalon ezt írja: PEST-BUDA: . . 1781 [március 19-én] még József napján is jártak itt Pesten a jég hátán.” Ez az állítás téves. ui. márciusban már igen enyhe, sőt meleg időjárás volt. A várpalotában az Egyetemi Csillagvizsgálóban végzett meteorológiai feljegyzések szerint márciusban csak 2 fagyos nap volt, 3 és 13-án. József napján pedig reggel 7-kor 4.1, du. 2-kor 12.5 és este 9 óra körül 7,5 C° volt a hőmérséklet Nem 1781. márciusa volt igen hideg, hanem az 1780. évi (1. o. második jegyzetét), de márc. 19-én, — József napján — Pesten sem lehetett jég a Dunán, mert Pozsonyban márc. 12-én, és Vácon márc. 1-én indult el.
