Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

177!) 1780

261

— MISKOLC. Az 1779. évi bortermés igen kiváló volt. A gabona és az állat olcsó

volt.

— NÉMETVERSEC. 15 638 akó bort szűrtek. (Milleker, Versec 1. 167.)

— SOPRON. Száraz óv, [a növényfejlődés] korán indult, amennyiben már március

15-én szőlőbogyók voltak láthatók. Gazdag volt a bortermés: sok, jó és erős is. (Bruckner.)

— SZARVAS. „Nagy szárazság volt, kevés szénát kaszáltak, s a széna és a szalma

ára rendellenessen felszökött.”223 (Tessedik, Szarvasi, 62.)

— TRENCSÉN. Amíg a múlt évben a szilvatermés volt nagy, az idén átváltozott

körteáldássá. A gyakori eső miatt a mezőgazdasági termények betakarítása nehéz volt. (P. Z., szept. 22.)

— TARCAL. Kitűnő minőségű és mennyiségű bor termett. „A királyné [Mária

Terézia] megparancsolta, hogy a királyi szőlőben az idén vagy 300 »antal«223'“ (antalcones) aszút készítsenek. Mivel azonban ennyit a királyi szőlők nem teremnek, azért 267 puttón aszú szőlőt még vásároltak is.” (Békefi, IV. 256.)

1780.*

1779/80. KECSKEMÉT. „Olyan tartós tél, hogy még március végén se láttatott csira, ...” (ifj. Bagi, 23.)

január 15. FERTŐ-TÓ. „A Fertő ezen hónap második hetibenn egészen béfagyott, és ... a’ jég ezen hónak 15-ik napjánn 2/3 rőfnyi vastagságúnak találtatott. PAPA tájánn-is az esztendő kemény száraz hideggel köszönt-bé; el-annyira, hogy, valamint a’ mit nyáron a’ száraz hévségtől, úgy most a’ hidegtől, sok helyekenn, a’ föld megrepedezett. Még-is . . . TAPOLCZAFÖ és KOVÁTSI nevű helységek között a hév-viz körül, a’ fenyő-madarak (szalonka = Schnepfe) feles számban találtatnak és lövettetnek.” (M. H., jan. 22.)

január—február. FERTŐ TÓ. „A Fertőnn valamint a tengerenn, mikor fagyni kezd, a jég a partok mellől el-szakadván, és a szelektől egybe hordatván, egész hegyeket tsinál [jégtorlasz]. Az idénn ezen hegyeknek magassága, mint egy- egy 10 öl [20 m]; szélessége 20 [40 m]; hoszszasága 50 ölnyinek [100 m] találtatott. Ezen jéghalmoknak barlangjokbann, a vad-rétzék számosán rejteznek; mellyeket a vadászok valamelly szegeletről szoktak le-tsapdosni.” (I. h., febr. 26.)

február 22. HEVES M. „A Zagyva és a Titza megáradtak. TOK AJ-ban a városnak alsó részein a viz házok ablakjainn foly-ki s bé.” (I. h., márc. 1.)

f«»b>-uár. HONT M. ,, . . . ott körül belől vadakat, madarakat és embereket-is meg- fagyottan találtának s hogy a farkasok, . . . kiket az éhség ki-szokott a (barlangokból) űzni, széliében járnak ... a napokban egyegy három mázsás potrohos szarvas IPOLY-SÁGHON az Ipoly vizébenn mosó-asszonyok mellé bátorkodott . . .” (I. h.)

* GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1. az 1. (475. o.); EGER 1. az 5. (512. o.); MISKOLC 1. a 6. (520. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.) Függelék alatt.

223 Uo. leírás arról, hogy az ősszel megtrágyázott föld tavaszival bevetve egy szántóföldön 22 pozsonyi mérőnyi gazdag termést adott a nagy szárazság ellenére.

223/° Egy „antal” (átalag, vagy antalag) am. % tokaji hordó, 67.8 1, egyes helyeken kb. 75 1.