Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

254

1778

9. ábra. Schaffbath Lipót budai egyetemi tanár 1778. július 29-én BUDÁN volt villámcsapásról írott munkájának címlapja.

útja. Az első ág a szentély homlokzata felé tartott. A második ág a rendház felé tartott (E—F) s azon végig haladva (K —L) eltűnt.

A G-vel jelzett al l iknál „leteritette az ott álló laikus-szerzetest, aki a légritkulásban bekövetkezett tüdőroncsolástól, inkább a fulladás, mint az ütés következtében hanyatt esett. A homlokán támadt 3 kis kék folton kívül ui. egész testén nem látszott semmilyen nagyobb ütéstől eredő seb, pedig tüzetesen megvizsgáltam” írja Schaffrath. (Réthly—Kakas, Ij. LLX. 1955: 253., Schaffrath L, De electricitate . . .)

július. KÁPOSZTAFALVA és DOBS1NA feletti hegyekben erős zivatar vonult végig, sok kárt okozva. Tizenhat legelésző ökröt egy villámcsapás agyonsujtott.(!) (P. /., aug. 1.)

nyár. ERDÉLY. Ez év derekán a sáskák vastag felhői ereszkedtek le, s néhány nap alatt mindent felzabáltak s tovább vették útjokat. (12/b., 2., Bielz, 66.)

augusztus. ERDÉLY. A borzalmas mennyiségű sáska a terményekben már nem okozhatott kárt, mert betakarították. A kukorica is kemény s így nem ehették. (P. Z., szept. 2.)