Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1777

249

majdnem teljesen elpusztított, egyeseket kisebb kár ért. Néhány helységben nem lesz aratás, mert a földek oly csupaszok, mintha be sem vetették volna azokat. így főkép SAVNIK és CSÜTÖRTÖKHELY között, továbbá KISÓC, ABRAHAMOVIC és RUSZKINÓC és a még távolabbi vidékeket tarolta le. Az összes ablakokat beverték a galambtojás nagyságú jégszemek; a földet 6 — 7 hüvelyk (14—17 cm) magasságban jég borította. A jég oly erővel hullott, hogy a szabadban lévő emberek megsebesültek. A lakosság egy része koldusbotra jutott. (I. h., aug. 13.)

augusztus. SOPRON. Ebben az évben oly gazdag szüretre számítanak, amilyen ebben az évszázadban — 1729 kivételével — még nem volt. Különösen jól állanak a fertővidéki szőlők, amelyek a jól ismert un. soproni borokat adják. Annál rosszabb volt az aratás, ennél rosszabb pl. Vasban még nem volt. (P. Z.,

aug- 13-)

nyár. DEBRECEN. „Sok eső volt és igen sáros nyár.” (Balogh—Auer, Ij. LVI. 1952 : 118.)

szeptember. TALLYA. Jó és nagy termés Ígérkezik, jég nem volt; MISKOLC vidékén azonban a jég a szőlőt teljesen elverte. (I. h., szept. 10.) ősz. SOPRON. Az idei boráldás bizonnyal meghaladta a 40.000 akót208, amelyből 33.173 akó tizedköteles. A termények igen jól sikerültek s az árak emelkedtek. MODORBAN elég és jó bor termett, de mert nem volt kivitel, ott az árak estek. Egy akót 35—38 garasért lehetett venni s az itce ára [Halbe] 2 Kr. sőt még 4 dénárjával is adták. (I. h., 1778. jan. 31.) december 12. POZSONY. A repülőhidat a Duna jégzajlása miatt kiakasztották. (I. h., dec. 17.)

1777. DEBRECEN. „Havas tél; meglehetős tavasz; esős és meleg nyár. (D. M. K. 1831.)- MAGYARORSZÁG. ,, . . . még lágyabb, (mint az 1770-i), legnevezetesebb arról, hogy ősszel a Duna úgy elapadt, hogy által lehetett gázolni.” (Pap, H. M., I. Í822 : 396.)

— EGER. Bortermés, 1. Eger 1782.

— FÜZESGYARMAT. ,, . . . 1777-ben, a’ mikor éppen Takarás tájban a Vetéseknek nagy részét el-seprette [az árvíz]. Ekkor volt az, hogy az Ekklé’siának is, a’ Templom’bővitése alkalmával az a’ végre fundusúl ki-szakasztott földönn, BUCSÁNN209 mintegy 20 köbölről való vetését semmivé tette.” (Gacsári B. R., VII. 1880/81 : 151.) '

— SOPRON. Igen szigorú telünk roll, oly sok hóval, hogy januárban nem lehetett

hetivásárt tartani, ui. az emberek nem jöhettek be. A tavasz kedvező volt, a nyár meleg. Közepesen jó, azonban sok bor termett. A gabona is közepesen sikerült, de takarmány sok volt. (Bruckner.)

— SZEGED. „Ebben az évben éhint ég volt.” (Palugyay, Szeged II : 188.)

— SZATMÁR M. Sáskajárás. (Abonyi L., Abony I. 196.)

1777 1784. VERSEC. „A bortermesztés fejlődésére ez időszak nem volt kedvező.

1777-től kezdve 1784 évig majdnem évente jég verte el a szőlőket vagy rend208 ßgy soproni akó (Eimer) 84 magyar itce, de lehet sőt valószínű, hogy kis cseberről van szó. amely 50 itce, azaz 42,3 liter, amelyet 35 — 38 garasért adtak. Kicsinyben nagyobb volt a bor ára.

209 A Berettyó áradása pusztított. Úgy értendő, hogy 20 köböl elvetett mag termése ment tönkre.