Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1775 243 július 15. SOPRON. Déli 11 —12 óra között félelmetes, heves zivatar vonult át Sopron vidékén. A szabadban lévők fák alá menekültek, a lecsapott villám 3 embert megölt, s hármat elkábított. A lehullott jégszemek nagysága s meny- nyisége igen változó volt. A városban tyúktojásnyi jég esett, de a városon kívül még ennél is nagyobbak. A bécsi kapu felőli rákosi szőlők szenvedtek a legtöbbet. Ez a jégzivatar a Rába síkságán borzalmasan pusztított. (I. h., júl. 19.) július 21. BOROSTYÁNKŐ. (Ballenstein, Pozsony m.) A felhőszakadás a hegyekből nagy köveket hordott le, s az utakat járhatatlanná tette. (I. h., júl. 2G.) július 17. ESZTERHÁZA vidékén súlyos jégzivatar volt. A villám egy fát sújtott, s az alatta lévő asszony s gyermeke meghaltak. (I. h., júl. 29.). július 24. PEST. Este 7 óra után borzalmas zivatar tört ki. A fiatal konviktusbeliek félelmükben a földre vetették magukat, s úgy vélték a villám áldozatai lettek. Másnap megállapították, hogy a villámtól a plébániatemplom tornyának oldala és a Szt. Xavér oltár sérültek meg. (I. h., aug. 2.) augusztus 26. LÉVA (Bars m.) és BÁT (Hont m.) vidékén a jégzivatar rendkívüli nagy kárt okozott, a szőlőket, a dohányföldeket és a kukoricát teljesen elverte. (1. h., szept. (i.) nyár. NAGYSZOMBAT. A nagy dysenteria-járványról [vérhas], amely itt dühöngött, Rodlsperger Pál József gyógyszerész írt értekezést. (M. N. M. Hung. 224, 192., l.j. 1940 : 227.) nyár. NAGYSZOMBAT. ,,A nyárról szólva Rodlsperger a következőket írja: a meleg olyan tartós volt, amilyenre a feljegyzések szerint 20 év óta nem volt példa.” Kakas feldolgozása szerint: „Június 10-éről 30-ig, 20 nap közül 19 nyári nap, azaz 25° C fölötti maximummal rendelkező nap volt, ebből is 5 hőség nap volt, amikor a maximum a 30° C-t is meghaladta. Júliusban 25 nyári nap mellett 7 hőség nap volt, augusztusban l-től 14-ig éppúgy, mint 19 31-ig minden napon magasabb volt a maximum 25°-nál, sőt 1 —14 között 8 hőség nap is volt. Ebben a szakaszban érte el a hőmérséklet a legmagasabb értékét, augusztus 6-án 33.8° C volt. De még augusztus utolsó dekádjában is 4hőségnap akadt.” (Rodlsperger Kakas, Ij. 1940 : 228.) szeptember 25. FIUME. Már ötödik napja a leghevesebb északi szelek [bóra] fújnak. A legnagyobb jegenyefákat gyökerestől kitépte és a szőlőkben is nagy kárt okozott. (P. Z., okt. 7.) október. EPERJES. E hó második felében az oly gyakran lehullott hó az erdőkben és a gyümölcsösökben nagy kárt tett. A hó súlyától letört faágak tömege mintegy 50 négyszögölnyi volt, amit befuvaroztak a városba. (P. Z., 1776. jan. 3.) november 19. PEST. A lipótnapi203 vásáron a rossz időjárás ellenére nagy volt a forgalom és az árak mérsékeltek voltak. (I. h., nov. 25.) ősz. NAGYSZOMBAT. Másodvirágzás volt, [meleg ősz.] (Grossinger—Márki: 169.) ősz. SÁROSPATAK. A Hegyalján [TOKAJ, TOLCSVA, MÁD, TÁLLYA, TARCAL] a szüret Simon és Judás napján (okt. 28.) vette kezdetét, s alig 3 4 napon át tartott. Oly erősen havazott és esett, hogy az a szüretet lehetetlenné tette. A szőlőszemek a nedvességtől megduzzadtak, felrepedtek és aszúbort nem készíthettek. (P. Z., dec. 13.) november. SZÖLLÖS. (Pozsony ni.) A szüret az esőzés miatt lassan halad. (I. h., nov. 4.) 2u3Lipót napja nov. 15-én van, utána következő vasárnap 19-ére esett. Hi*
