Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1775 241 február lb. SZENTENDRE. Nagy árvíz volt, amely azonban az 1838. márc. 13-i árvíznek 4 láb 7 hüvelyk 11 vonallal alatta maradt. (V. 0. P. Z. ápr. 15.) február 16. PEST-BUDA. Az árvíz magassága 24 láb 8 hüvelyk 10 vonal volt, 1838-ban 29 láb 8 hüvelyk 11 vonal. (I. h., márc. 18.) február 16. PEST. A „Jelenkor” cikkében megemlítik, hogy ez az árvíz volt a XVIII. sz. legmagasabb árvize Pesten. A Molnár utca 159 sz. házában egy kövön fel volt jegyezve, hogy a víz magassága201 23 bécsi láb 9 hüvelyk, 9 vonalnyi volt, ami megfelel 7,543 méternek. (Jel. 1838. jún. 30.) február. KISKUNSZABADSZÁLLÁS. „Az 1775 és 1776 években a Duna árja egymásután kiöntött és elborította a község határát.” (Palugyay, II. 283.) február 16. PEST-BUDA. „A Duna vize eddig még el nem ért magasságra emelkedett. Az árvíz febr. 16-án 24’ 2” 8”’ mellett (864 cm) érte el tetőpontját. Csak Pesten 1200 ház közül 611 omlott össze s a kár kereken 171.250 frt. A város házainak több, mint a fele pusztult el.” (Zawadowski, I. 10.) február. PEST M. „Pest vármegyében 2 ember vesztette életét. 27 községben DÖM- SÖDTÖL BATTÁIG 1184 ház sérült meg, omlott össze. KALOCSÁN 269, HAJÓSON 152 ház; viz alá került 21.071 J/8 hold föld, elpusztult 2190 drb. házi állat, 5468 2/h pozsonyi mérő termény, 4148 szekér széna; 12.018 hold legelőt öntött el s az anyagi kár 77.160 frt. 92 krt. tett ki csak ebben a vármegyében.” (Uo.) február 15—17. VÁC. A Duna erősen megáradt s kiöntött. A városi jegyzőkönyvbe a következők jegyeztettek be: „December havában iszonyú, emberi emlékezetet meghaladó idő óta nem látott, folyton eső, hó borította el az egész vidéket. ... A Duna ugyanazon hóban igen vastag jéggé tömörülvén, ezen hó 15-kéig megmaradt ugyan a szilárd hidegségben, de folyton növekedve emelkedésében, mig a hidegség enyhülni kezdvén, az olvatag hó a földekről és hegyekről nagy folyamokban rohanván le, a már önkényt megáradó Dunát szerfölött feldagasztotta, midőn ime ... a következő nap hajnala hasadtakor iszonyú dördüléssel, . . . megtörte a jeget, de déli 11 órakor GÖD szigeténél feltorlódott, és a homokra emelkedő jég gátolta a [víz] folyást. . . az akadályozott viz visszatért az ismert mederbe, s ezt csakhamar elhagyva az egész közeli földre annyira ki öntött, hogy . . . ezen káptalani város alsó részén, mely alacsonyabb fekvésű és a Dunához közelebb van, a legtöbb házat elfoglalta, hogy mindkét városban 105 házat nagyrészt leomlasztott, a többit pedig nagyon megrongálta . . . ... A hét kápolnánál őseink által nagy költségekkel a Pest történő biztosabb utazás végett létesített és a kor által bámult hidját, melyet a viz magassága a szobrok felső részéig egészen eltemetett. . . . Ügy szintén a másik hid utcácskáját is, mely a kegyesrendiek templomától a városi serfőződe mellett a Dunára vezet le, elborította az ár, annak partjától be az utczácska legmagasabb pontjáig s ama hídon e feliratot helyezték el emlékül: Altitudo Aquae lG-ta Februarii Anno 1775. notata. Végre a piaczra tekintendő dunai hídon, Migazzi Kristóf főmagú hg. és bibornok címere körül, ki ezen időben püspökség örökös administratora és földesura volt szintén megjegyezve lön emlékül a viz magasság. 201A különböző magassági adatok egymástól elég nagy értékkel eltérnek. Ennek magyarázata az, hogy a városnak nem ugyanazon pontjára vonatkoznak, és a városban elég nagy szintkülönbségek vannak. Irányadó LÁSZLÓffy Woldemár műve az 1838. évi Pest-Budai árvízről. Kétségtelen az, hogy az 1838. évi márciusi jeges árvíz volt Pest- Budán a legnagyobb, és az 1775. évi a főváros második legnagyobb árvize volt. 16 Időjárási
