Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1773 — 1774 235 vált, s a füst az egész zárdát elárasztotta, de tüzet nem okozott. (I. h., jól. 17.) július 11. DEBRECEN. Du. 4 órakor a villám becsapott egy újonnan épült zsinde- lyezett emeletes házba. A „hideg” [nem gyújtó] villám a tetőt érte s mintegy 3 lábnyi hosszúságban kihányta a zsindelyt s az alatta lévő vastag, hosszú gerendát közepén kettétörte; ennek végén a villám útja 3 ágra oszlott. A jelenséget J. Cs. Med. I). debreceni orvos198 igen részletesen leírja, ui. ő megvizsgálta a villámsujtottak sérüléseit. (Anzeiger, III. 1773. aug. 25. 209., P. Z., júl. 24.) nyár. TISZÁNTÚL. Az aratás az itteni megyékben többnyire jó volt. Az ősziek terméseredményei a tavasziakat túlszárnyalták, ui. május- és júniusban hiányzott az eső. (P. Z., aug. 11.) július. SZEPESSÉG. Ebben a hónapban már több volt az eső, s az időjárás bár rontott a termésen, a Szepessógben évek óta nem volt ilyen kiadós termés. A felsőmagyarországi szőlők kitűnő állapotban vannak. (Uo.) augusztus 1(>. TOLNA M. Este jégzivatar volt, s CZIKÓ falu mellett a szőlőben kárt is okozott. (I. h., aug. 21.) augusztus. SELMECBÁNYA. Helyenként volt olyan búza, amelynek 10— 12 kalásza volt, egyenként 00—03 szemmel. (Uo.) nyár. SZEPESSÉG. Nagy tömegű lepke jelent meg, amelyek petéiből kikelt hernyók a Szepesség s szomszédos megyék káposztaföldjeit felzabálták. (Bredetzky, Neue, 54.) november. PÉCSE, SZÖLLÖS. A szüret mintegy a negyedével volt kisebb, mint tavaly. (I. h., nov. 13.) 1773. DEBRECEN. Havas és engedelmes [tél]; kellemes nyár és ősz, termékeny esztendő. (I). M. K. 1931.)- ERDÉLY. Isten megáldotta országunk termését ebben az évben, ami remélhetőleg az eddigi árak csökkenését eredményezi a nemes felsőbbség belátása szerint. (10/b. Bielz, 00.) SOPRON. Közepes bor- és gabonatermő év. (Bruckner.) SZARVAS. „Hófúvás és északi szél kíséretében oly erős télutó [márc. 29.] jött, hogy egy szarvasi ménes több mérföldnyire egész Komlósig, egy kis pataknak [Szárazér] hóval borított magas partjai közé űzetett, s ott kb. 400 ló megfulladt. Sok ezer szarvasmarha és birka az északi szél által űzetve, a Kőrösbe, Marosba, Tiszába, Berettyóba meg mocsarakba vagy hófúvásokba fulladt bele. (L. fentebb még márc. 29. alatt.) Szarvason 4002 drb. állat pusztult el; csak 10 forintba számítva darabjukat, a veszteség 40.020 forintot tesz ki. . . .” (Tessedik, Szarvasi, 55.) 1774.* január 4. POZSONY. A Duna erős zajlása miatt a repülőhidat kiemelték és csak március 7-én kötötték be újra. Jan. 5., 0. és 7-én havazott. (P. Z„ jan. 8.) január 19. PEST-BUDA. Reggel 5 és 0 óra között borzalmas zivatar volt. A tartós * GYÖNGYÖS megfigyeléseit I. a/. I. (474. o.); SZIKSZÓ I. a 4. (504. o.); EGER 1. az 5. (510. o.) Függelék alatt. 190 A Debreceni Állatni Levéltár igazgatója, Dk. Komokóczy György szíves értesítése szerint Joskphus Csapó lehetett. Erről terjedelmesebb cikkem megjelent. (Az Orvos- történeti Közlemények 1909. évi 50. köt. 103. old.)
