Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1772-1773

233

február 1. TEMESVÁR. „A Böjt elő havának 1. napján 1772. esztendőben Temes- várott rettenetes égiháború volt. Még is a’ mint ezt észrevették, étsak [ez csak] akkor történik, mikor délről fú a’ szél, a’ vagy mikor egynéhány tiszta meleg napok voltak.” (Makó, A’ mennykőnek . . . 130.) február 17. BUDÁN és PESTEN a Duna árvize volt. (Kreisz, Budaörs.) február. NAGYSZÉCSÉNY. Villámlás, menydörgés, égiháború volt. (P. König, 394.)

április 19. KARVA. (Esztergom m.) „Húsvétkor (hv. ápr. 19.) fagy volt, mely a szöllőben kárt tett, de főkép a régóta nem trágyázott szöllőkben.” (Kondé. I. B., Gazdaságbeli.)

május 20. KISKUNSZABADSZÁLLÁS. ,, . . . délutáni 6 órakor ismét nagy jégeső volt.” (Palugyay, Magyarország, III. Jász-Kun, 283.) május 28. SZEGED. A Tiszának árvize volt, és nagy károkat okozott. A Tisza szintmagassága [valószínűleg a tetőzéskor] május 28-án 24’ 3” 5”’ volt. (Lónyai M., Zawadowski I. 97., Pap, Piaristák, 221.)

— MAGYARORSZÁG. „Lágy tél, a’ Duna semmit sem zajlott. Mátyás napjára

[febr. 25. mert szökőév.] a tavaszi szántást már el is végezték igen különös meleg nyár lett utánna, és sok bor.” (Pap., H. M., I. 1822 : 395.)

— MISKOLC. Oly bőséges volt a bortermés, hogy egy hordó bor 14 máriásba került.

(Benkő Sámuel, Ephemerides.)

SOPRON. Könnyű telünk volt, mindig lehetett kinn dolgozni. Április 2-án már szölőbogyókat láttunk. Április 4-én oly nagy fagy volt, hogy jég képződött, ami az egész szőlőhegyen sok kárt okozott. Május 27-én a külső szőlőhegyekben a nagy jégeső mindent elvert, a gabonának pedig kalászait verte le. Igen keveset szüreteltünk s az is savanyú volt. Gabonatermés közepes. (Bruckner.)- SZARVAS. „A búza ára pozsonyi mérőnként nem emelkedett 1 forint 40 kr

fölé.” (I. h., 55.)- SZARVAS.194 „Emberemlékezet óta ez évben volt Szarvason a legerősebb jégverés . . .” (I. h., 55.)

1772. január. ZIRC. 24. Tavaszi nap. — febr. 2. Langyos, de nem derült idő. 14. Meleg szél. 24. Tavaszi levegő. 25. Nyári nap. 29. Meleg nap. — inárc. 1. Meleg nap. — ápr. 1. Felhős, először békabrekegés 6. Nagy dér. 26. Havazik. 27. Nagy fagy, de nem ártott a virágzó fáknak. 29. Meleg. - május 13. Jégeső tombolt, mely az apátság birtokain is nagy károkat okozott. (Horváth K., 103.)

1772. VERSEC. Jótermésű év volt. (Milleker, Versec. 1. 156.)

1773.*

február 25. DEBRECEN, du. 4—5 óra között szép szivárvány volt látható. (Balogh— Auer, Íj. LVL, 1952 : 118.)

március 29. TÓTKOMLÓS. (Békés m.) Ezen a vidéken oly nagy vihar és hófergeteg volt, hogy 180 drb. iirüt szétkergetett s egyéb károkat okozott. Egyesek vesztesége 7- 800, sőt 1000 drb. juh volt. Egész ökörcsordákat (150, 160 s 170 drb-ból állottak) a vihar a mocsarak felé hajtott, amelyben megfulladtak.

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (503. o.); EGER 1. az 5. (510. o.) Függelék alatt. 194 „Csak keskeny sávokban szoktak vonulni a jégeső-felhők . . .” ,,. . . itt nem is annyira a jégeső, mint inkább a szárazság . . . teszi tönkre a termést.” (Uo.)