Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1770-1771

— DEBRECEN. A legnedvesebb esztendő. 130 nedves nap hideg nedves nyár;

ősszel égiháborúk és szélvészek. (1). M. K., 1831.)

— FEJÉR M. A Duna áradása a megyében. (Károly, I. 16., Zawadowski, I. 37.)

1770 1776. KISKUNSZABADSZÁLLÁS. „Legveszedelmesebbek voltak az 1770

1776-ik esztendők. A marhadög nagy mértékben dühöngött: 1770-ben volt a legnagyobb.” (Palugyay, III : 283.)

— RÁCKEVE. „Ebben az esztendőben kezdődött a Dunának rendkívül való áradása annyira, hogy Májúénak elein mindgyárt kiönteni kezdvén . . . kénte- lenittetett ezen szegény város a munkának, úgymint aratásnak, kaszálásnak üdéjén, a Kastéllon föllül töltést csinállni, . . .” (Magdics 121.)

— SOPRON. Ebben az évben az egész télen sok havunk volt s amellett hideg időjárás. Április 26-án is kezdett havazni, és május 2-áig havazott, amikor már szőlőszemeket láttunk. Mégis közepes bor- és gabonatermés volt. . . November 11-én kezdett havazni, s mintegy % lábnyi hó esett, az emberek 8—10 nap a szabadban semmit sem dolgozhattak. A szüret decemberig tartott, amikor megint szép időnk lett, s karácsonyig dolgozhattunk. (Bruckner.)

— SZARVAS. „Himlőjárvány pusztított oly erővel, hogy naponta 10—20 gyermeket is temettek.” (Neumann, 151.)

1771.*

január 21. BUDAÖRS. Dörgött és nagy zivatar volt. (Kreisz.) június 15. POZSONY. A Duna egy hete már annyira megáradt, hogy most kilépett medréből, s elöntötte a partokat. Ily nagy árvíz 1736 óta itt nem volt, mert a víz elérte a 13 lábnyi magasságot... (P. Z. jún. 15.) július 17. SZÉKELYUDVARHELY. „Anno 1771 die 17-a Julii kiváltképpen való nagy árvíz lett [Nagy-küküllö], amely nagy drágaságot hagyott sok kártételével.” (Téglási, 57.)

július. ERDÉLY. „Egész Erdélyben nagy vizek és gyakori áradások voltak. A gabona ettől kezdve drágult.” (10. b„ Bielz, 66.) szeptember 4. KÖRMÖCBÁNYA. Este 9 órakor borzalmas zivatar, szélvihar és felhőszakadás volt, a keletkezett árvíz az alsó-utcában rettentő pusztításokat és károkat okozott... (Almanach, 1778: 414., P. Z„ 1774. júl. 16.)

1771. DEBRECEN. „Az egész esztendő nedves; a sok égi háború miatt a nyár hideg; a szüntelen tartó esőzés miatt a gabona elrothadt a mezőkön.” (D. M. K. 1831.)

KISKUNSZABADSZÁLLÁS. „Az 1771-ik évben pusztított jégeső által okozott károk enyhítésére 315 Rh. ftokat utalványoztak a kerületek [Jász Kun] a közházi pénztárból.” (Palugyay, III. 283.)

(március). PEST-BUDÁN a Duna árvize181 5,71 m mellett tetőzött. (Zawadowski I.,

30., 37.)

— RÁCKEVE. „Ezen esztendőben is a szünhetetlen áradatok uralkodtak annyira,

hogy még a búzák szóién lévő töltésünket is a szállások alatt, a város földin elszakasztván a TEKERES-ÉREN annyira kiöntött, hogy a lábon megérve álló búzának tetején ladikokkal lehetett az ebédet a munkásoknak hordani.

* GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1. az 1. (474. o.); SZIKSZÓ 1. a 4. (502. o.); EGER 1. az 5. (509. o.) Függelék alatt.

lal Zawadowski már méterben közli a vízmagasságot. Az árvíz március 19-e körül

231

volt.