Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

228

1708

bőségére, mind jóságára nézve. De 8-a és 9-e Maji harmadnapig tarta, némely helyeken csaknem szárközépig [28 cm] érő hó s azzal együtt járó oly fagy, hogy fél ujjnyira fagyott néhol a cseberbe a viz és a patakok s vizek szélein is megragadott a jég. Majd mindenütt elrontá a szőllőt nagyobbára egészen, és ezután következett száraz idő mind a gabonát megcsökkentette, mind kivált a fű növését. A szőlőhöz kiváltképpen, kik nem láttuk volt, semmi reménségünk nem volt; de mégis reménség kívül sok helyeken maradott. . . KÁROLYVÁR [GYULAFEHÉRVÁR] körül, s a Mezőségen gyenge gabona, másutt akalmas, többire igen jó; széna mindenütt kevesebb, Károlyvár körül és a MEZŐSÉGEN majd semmi se lön. Magyarországon hasonlóképen igen kevés vagy semmi, melyért vesztegették az emberek marhájukat. Elterjedt azon hideg Németországra is.” (Halmágyi, 385—386.)

május 12. SOPRON. A dér nagy kárt okozott. (Michel, 356.)

július 12. KÉSMÁRK. Éjjel 1 órakor nagy jégeső, amely ablakokat is betört, a földeken az őszieket és tavasziakat majd mind elverte. Az egész környéken pusztított. (Bredetzky, Neue Beiträge, 54.)

augusztus 24. KISLOMNIC. Ismét borzalmas árvíz pusztított, nagy zivatarral, jégesővel és dühöngő szélviharral, amely a templom tornyát derékba törte. (P. Z., 1813. szept. 14.)

nyár. KARVA. A tavaszi fagy a következő év bortermésének is ártott. Hűvös, esős nyár és emiatt rossz bortermés. (Kondé, I, 79.)

BUDA .... közepes aratás, és a csaknem meddő szőlőszüret. A már korai hajtásokat tönkretette a tavaszi dér, majd a jégeső verte el a szőlőt. (História Budensis Coll., H. E.)- GYŐR. Ismét nagy árvíz pusztított (M. Vm. M. és V. Győr.)

— GYULA. Olyan szárazság volt, hogy a lakosok lovaikat és barmaikat Bihar

megyébe hajtották, hogy éhen ne vesszenek. (Scherer, Gyula, I. 304.)

— MAGYARORSZÁG. A Dunának árvize volt. (Zawadowsky, I. 37.)- SOPRON. Ebben az évben hosszú szigorú telünk volt, sok hóval és nagy hideggel.

Kései tavasz, de a nyár száraz és meleg. Bor kevés, de jó termett: gabona közepesen sikerült, de szalma, széna és sarjú nagyon kevés termett. (Bruckner.)

SZARVAS. „Ebben az évben nagy szárazság volt ...” (Tessedik, Szarvasi, 46.)- SZEPESSÉG. Marhavész pusztított. (Bredeczky. Neue Beyträge 54.)

július 16. MAJTHÉNY. A jégeső nálunk július 16-án a vetéseket mind tönkretette. A tőlünk délre, keletre és északra fekvő birtokokon igen nagy kártokozott. TURÓC és LIPTO megyékben akkora jégdarabok estek, hogy némelyik elérte, sőt meghaladta az egy és fél fontot. (1 % font = 84 deka.)

július 16. NAGYSZOMBAT. Egy jezsuita atya elbeszélte, hogy három napig állt a vetésben a jég, míg elolvadt, és ezt elhihetőnek tartom, mert egy Vöndrőd- röl (nagyszombati járás) hozzánk vágtató lovaskatona is fejsérülést szenvedett, és a mezőkön ludak, kislibák és pulykák a jég ütésétől elhullottak. Szomorú volt ezt az óriási pusztítást látni. Én földrengésre gondoltam és nem is alaptalanul, mert a tornyon lévő zárórudak megcsikordultak, eltörtek, leestek. El sem tudom mondani, milyen borzalom fenyegetett bennünket, és milyen emlékezetre méltó zápor zúdult alá. (19. Decas V. Epist. I. Johannis Masael, Majtény, 1768. júl. 30. H. F.)

A viz a városba is betört; az alsó kapunál és a piactéren a Szentháromság szobrot is körülfolyta . . A pálosok temploma megközelíthetetlen volt, misére sem lehetett odamenni. Sár és iszap borította az utakat. Az Akadémia iskoláit is víz vette körül. De amúgy is veszélyes volt a romos házak közt való tartóz