Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1750

185

június 3. BUDA. A forgószél okozott igen nagy kárt, amely hazánkban máshol is pusztított. Ily erős szélviharra sem mostanában, de még régebbi időkről sem emlékeznek a budaiak. (Lo.)

június 29. BUDA. Három napos könyörgést kezdtünk el a Collegium templomában a sáskák és a nagy károkkal fenyegető vihar elhárítása végett. A P. Rector rendelte el a Magistrates sürgetésére, (l o.)

július 3. LIPPA. A kerületben a jégverés mind a szőlőkben, mind a szántókban nagy károkat okozott. (Baróti, II. 105.)

augusztus 1. KERC. E hónap elején a szarvasmarhák között járvány lépett fel, nyelvük megdagadt, lábaik megbénultak, s nincs ellene védekezés, de Istennek hála augusztus közepéig egy állat sem pusztult el. Isten óvjon bennünket továbbra is. (16. Bielz, 64.)

augusztus 23. v. 24. PRÁZSMÁR. Nagy jégeső verte el a termést. A jég a gyümölcsfákat annyira tönkreverte, hogy már nem is zöldültek. (Quellen, IV. 71., 10. Bielz, 64.)

nyár. IJZON. A nyár elég mérsékelt volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.)

szeptember 18. VERSEC. Erre a napra engedélyezték a szüret megkezdését. (Baróti, I. 532.)

október 9. LUGOS. A Temes áradása okozta partomlás veszélyezteti a Fő utcát, amely elöntésnek van kitéve. Néhány házat le kellene bontani. (Baróti, II. 158.

ősz. BUDA. Az idei bőséges szüret a collégiumot gazdagította. A kár, ami érte jóval nagyobb. Az aratás ui. bőségesnek Ígérkezett, de a még egészen be nem érett vetésre reáült a köd és a mag helyett a szárát viselte meg. Majd a sok esőtől a termények megfulladtak, különösen az ősziek. (Diarium Resid. S. J. Buda.)

ősz. NAGYSZOMBAT. „Késő őszén másodszor virágzó fákat látott Grossinger.” (Márki, Grossinger, 169.)

ősz. UZON. Az ősszel hideg volt és sok hó. (Vásárhelyi —Bogáts. Ij LII. 1948 : 236.)

1750. ABONY. Az esztendő termésre nézve kitűnő esztendő volt. (Abonyi L., Abony, I. 186.)

— SOPRON. Nedves esztendő volt; nem sok bor termett, de jó sem volt. Terményekben közepes év. (Bruckner.)

— UZON. Ez az év főleg búzában csodálatosképp nagyon termékeny. (Vásárhelyi —

Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.)

Az 1750. éri sáskajárás

MAGYARORSZÁGON még ebben az évben is számottevően pusztított a sáska.

A már említett Temesváron kívül még alábbi helyekről vannak adataink: június 14. KISZOMBOR. Ezen a környéken Ladáy (Torontál m.) területén a sáskák leereszkedtek, s pusztításuk 15-én megkezdődött. (Baróti, I. 284.) július 8. SZABADKA. [Szt. Mária] felől, Pádénál, a mocsaras területen betört sáskát üldözik. (Uo.)

augusztus. MAROS- és T1SZAMENTÉN vonulnak a sáskák. (I. h., 103.) augusztus 7. TISZA-MAROS szöge. A sáskák nagy tömegben leereszkedtek. íl. h., 211., 212.)

augusztus 10. GYÁLA. A betört sáskákat a bácsi földeken üldözik, és abban az összes községek résztvesznek. (I. h., 285.) augusztus 19. CSÁNÁD intézősége jelenti, hogy onnan elűzték a sáskarajokat; egy rajt SZEGEDEN át, egy másikat a MAROSON át, egy harmadikat VALKÁN\