Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

108

1742-1743

— FERTŐ-TÓ. Gróf Széchenyi Zsigmond levelezett (1742) hg. Esterházy M.-sal,

hogy mit lehetne tenni. „ . . . a’ Fertő kiöntésének meggátolására, melly már az előbbeni (1741) esztendőtől fogva SZÉPLAK, SARRÓD, HEGYKŐ, HOMOK, HIDEGSÉG helységeknek sok ezer hold rétjeit elborította.” (Kis— Rumy, 358.)

— MAGYARORSZÁG. „Az Esztendő állhatatlan vala. Tél nem igen hosszas, se nem

kegyetlen. Tavasz, melly Martiusban kezdődött, tavaszi meleggel és hideggel mérsékeltetett. A’ nyári hévségek, hideg és gyakorta essős időkkel megakadályoztattak. Egész ősz szintén Karácson Hava végéig lágy és essős vala. Minekokáért a’ gabona bőven termet, nem külömben a’ bor, mindazáltal a’ Tokain kivül savanyú”. (Kovács, Krónika, II. 40.)

— MAGYARORSZÁG. ,“A pestis, melly MÁRAMAROS ÉS SZATHMÁR Vármegyékben kezdődött, SZABOLTSI, BIHARI, ’s egyéb környülöttök lévő Vármegyékre terjede. Úgy a’ barmoknak dögé POSÖNBAN ’s a’ szomszéd Vármegyékben kezde uralkodni.” (Uo.)

— SEPSISZENTGYÖRGY. Isten kegyelméből a gabonainség ebben az esztendőben

megszűnt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1938: 235.)

— SOPRON. Ez is száraz év volt. Borban és gabonában jó közepes, de kevés a

szalma, széna és sarjú. (Bruckner.)

— SOPRON. Áldásos év; de bogárkár a szőlőkben, sokan kiirtották szőleiket.

(Michel, 346.)

— SZARVAS. Az időjárás a mezei terményekre és a szőlőkre egyaránt kedvezőtlen

volt. Nagyon nyirkos ősz [1741) után, hó nélküli tél [1741/42.] következett, majd szerfölött száraz tavasz. A mezei termények, különösen a tavaszi vetések nagyon megszenvedtek e miatt; a szőlőskertek sok, de rendkívül komisz bort adtak. (Tessedik, Szarvasi, 28.)

— TORJA. Ez az év egyébiránt közepesen termékenynek ígérkezett, sok helyen

azonban az ősziekben hiány volt; a szőlő nem tudott teljesen beérni, azért nagyon kevés és savanyú bor termett. Nagyon gyakoriak voltak a villám- csapások, amelyek sok embert, állatot és épületet pusztítottak el. (Apor, Synopsis, XI. 228.)

1743.

1742/43. tél. SEPSISZENTGYÖRGY. A tél hónélküli volt, de igen kemény; a nagy hideg majdnem mindenütt tönkretette a vetést. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)-- SOPRON. Oly könnyű telünk volt, hogy mindig dolgozhattunk. (Bruckner.)

február 8. KALOTASZEG. „Mindeddig tartott hosszas kemény, száraz hideg után, havazni kezdett és egynéhány napokon pászmánként [sávokban, helyenként] havazott, de ugyan tsak Szán-út nem lett.” (Clauser, Ij. 1937. XLI: 230.)

március 4—25. KALOTASZEG. „4. Mártii, erősen havazott, de tsak hamar nagy részén az hó elolvadott. 10. Mártii, igen kemény hideg volt, annyira, hogy az Ur Vatsoráját ekkor szolgáltatván-ki, a Bor az ezüst Kannákban erősen meg- jegzett. 11-dik lágyult és havazott; 15. és 16. Kemény hideg szél fútt. 18. és 19. Szép fény volt. 21. A tavasz olvasztó ugyan, de kedvetlen széllel és homályos napfénnyel köszönt-bé. 25-dikre virradólag nagy köd volt, és azután alkalmas Tavaszi napok kezdettenek.” (Uo.)

április 23—30. KALOTASZEG. „23. Április, Egész nap igen hideg Eső esett, kemény szél-vészszel együtt, melly a következett Éjtszakán, sőt 24. dik Sz. György