Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
166 1742 augusztus 12—28. NAGYKEREKI (Bihar m.) Az Ítélőtábla két ülnöke a megye megbízásából aug. 12-én utazott el VASKOH irányába. Az igen esős idő miatt a rendes utak elzáródtak. A rossz utak következtében csak 27-én tértek vissza Nagykerekibe*. (M. O. L. Kamara, E. 150, Acta Eccl. irreg. fasc. 82.; 627.)135 nyár. ABONY. „Derék nyárban nagy vihar támadt, és a villám a toronyba beütött, de nem gyújtott.” (Abonyi L., Abony, I. 177.) nyár—ősz. LEIBIC. Ez év nyarán hideg időjárás volt s havazott is; ősszel állandó eső volt, amely a terményeket elpusztította. (Weber, Leibitz, 147.) nyár. SEPSISZENTGYÜRGY. A nyár augusztus végéig nagyon száraz volt. (Vásárhelyi — Bogáts, LII. 1948:235.) szeptember. ÁKOS. „ . . . , a mikor Somlyóról (Szilágy m.) visszaindultunk volna Ákos felé, a Kraszna vizének oly árja keletkezett, mely miatt tartózkodnunk kellett, mig valamit leszállott”. (Halmágyi, 450.) szeptember. ERDÉLY. Ismét kitört a kínos ragály [pestis], még pedig néhány Magyarországgal határos megyében és a besztercei kerületben kezdett dühön- geni, s sok ezer ember elpusztult. (10. b, c. Bielz, 62.) szeptember 4., 6. KALOTASZEG. „4-dik és 6-dik Septembris Éjtszakákon kemény Hó harmat volt, melly egy néhány helyeken a Szőlőkben és a Török búzában kárt tett. Ezután pedig ismét szép meleg napok jártak, mellyek a szőlőket alkalmasin [!] el-készitették.” (Clauser, Ij. XL1. 1937 :230.) ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. Az ősz esősnek indult, a közepe és a vége enyhén meleg volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948:235.) október 8. ERDÉLY ... De mivel közben sok helyütt gyilkos pestisjárvány kezdett dühöngeni, a vésztől való félelem miatt október 8-án az országgyűlést (Nagyszebenben) feloszlatták azzal, hogy amennyiben a járvány nem gátolja, a rendek gyűljenek ismét össze november 15-én Nagyszebenben. (Apor, Synopsis, XI. 227.) október 13. KÖVESD. „Itt 13 Octobris nagy dörgés villanás vala.” (Apor, II. 276.) október 22. ZÁGOR. (Kis-Küküllő m.) Hétfőn kezdődik a szüret. (Apor, II. 273.) október 24. (SÁROSPATAK „Pestisfelhő” 1. a 163. oldalon.) október közepe. SZILÁGYSÁG. „Három hét múlva mentem somlyai szüretemnek végben vitelére... az szőlőhegyen egy kalyibácskában feleségemmel, két leánykámmal, szolgámmal, Ferencz fiammal 10 napig, szélen, füstön, hóban, szélvészben, hidegben ect. nem kevés patientiával voltam.”135/“ (Halmágyi, 451.) október 27. SZENTÍVÄNY. (Háromszék m.) ,, . . . micsoda irtóztató pestis legyen az Sz-ban, penig az szőlő merő egres még.” (Apor, II. 277.) október 31. ERDÉLY. ,, . . . már 120 falu van inficiálva, már Dobrától fogva fel Balásfalváig az Maros mellett, Balásfalvától az Nagy-Küküllő mellett Udvarhely felé fel Oláhfaluig és Topliczáig . . . Már az pestisben 6000 embernél több halt meg. . . Ide ki (Kövesd) éppen semmi borhoz nem kell bízni; az mely szőlődön húsz vider bornak kellett volna lenni, egy vider borod lett ... Az mely bor leszen Erdélyben bizony az sem leszen jó, minden szőlőmön, azt Írja Csorna, Szt.-Mártonban nem lészen egy negyvenesem.” (Apor, II. 278.) október 29., 30 -november 1. KALOTASZEG. „29. és 30. Octobris derekas Hóharmat lett, melly után osztán 1. Novembris Sziiretezni kezdettünk.” (Clauser, Ij. XLI. 1937 : 230.) 135 Esős augusztus, az utak járhatatlanok voltak, hosszantartó utazás. I35/“A pestis miatt bujdosott, i. h. még bővebb leírás.
