Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1739

155

s az emberek a szobákban vagy a meleg pincékben engedték fel a fagyott szőlőt, ami azonban sokáig tartott. Kevés és gyenge bor termett. A szőlőkarók künn maradtak 1740-ig s csak akkor szedték ki azokat. De jó gabonatermő év, és takarmányban sem volt Ínség. (Bruckner.)

Az 1739. évi pestisjárvány.*

1739. ARAD. ,,A még dühödő pestis zűrzavarjai közt megyénk” régi petsétje elveszett”. (Fábián, Arad, I. 200.)

— FÜZESGYARMAT és GYULA lakosságát pestis pusztította. (Haan, Békés m.

I: 187., Palugyay, Gyula, IV.: 170.)

— KECSKEMÉT. ,, . . . az 1739—1740 években dühöngött fekete halál. . . Kecskemét város népének pedig 9 hónap alatt egy harmada kihalt . . . 6101 volt az elhullottak száma”. (Hornyik J., Kecskemét: 105.)

— KÉSMÄRK. A pestis itt-ott felütötte fejét. (Genersich, I. 606.)

— KISKUNHALAS. „A 1739-ik ápril 3-án kiütött s csak szeptember 13-kán megszűnt döghalál 913 áldozatot ragadott el a községi lakosok között”. (Palugyay, Kis Kun., III. 243.)

— KOLOZSVÁR. Ebben az évben a pestis is dühöngött. (Apor, Synopsis, XI. 208.)

— NAGYSZEBEN. ... a kínos ragály [pestis] mind Nagyszebenben, mind a megyében az elmúlt évben nagyon pusztított, ez év elején alábbhagyott, s a várost május 10-én megnyitották. (10. b. Bielz, 61.)

NAGYSZEBEN. ... a várost májusban pestistől mentesnek nyilvánították. Itt összesen 900-an haltak meg, mig a város falain kívül a cigányokkal együtt 48-an. (17. Bielz, 61.)

NAGYSZEBEN. Szeptemberben126 újabb ijedelem támadt, mert két házban pestis fordult elő. (17. Bielz, 61.)

SÁROSPATAK. Augusztus havában nagy pestis uralkodott. (Dessewffy, 100.) SZARVAS. Szarvason' nagy pestisjárvány dühöngött, mely Csabán tört ki, elhárítására először imákat mondtak, majd a felsőbb helyről kiadott rendeleteket hajtották végre, úgyhogy Szarvason alig 15 ember esett áldozatul. (Neumann Jenő, Szarvas, 151., Haan szerint februárban is volt; I. 29., Palugyay J. IV. 252., Tessedik, Szarvasi, 25.)

ZEMPLÉN M. „Pestisben meghaltak száma: Bénye 524, Zsadány 157, Liszka 520, Sára 54, Olaszi 201 . . .”, „az alsóbb járáson kívül, mely ezzel összetétetvén 6325-öt csak a Hegyalján vármegyénkben pusztított”. (Fodor, Ada. 28., 127.)

— ZEMPLÉN M. „Ezen 1739-ik esztendőben szakaszonként a pestis uralkodni

kezdett, Zemplény vmegyében, Ujhelyben, Tállyán, Tarcalon, Mádon és más helyeken, mely miatt Bécsből tett rendelkezések szerint számos őrizőkkel őriztetett, úgy hogy a hegyallyai szüretet circa 10. 9-bris (november) valamint erős sztrázsákkal köriilvevén az infectios helyeket megeresztették . . .” (Páló- czi Horváth, 280.)

TEMESI BÁNSÁG. A múlt évben kezdődött pestisjárvány csökkent és március

28-án temették el Temesvárott az utolsó embert, aki pestisben halt meg. A Bánság területén azonban még igen sokan haltak meg, így JABLÜNICÁN

* A pestis ebben az évben is számos áldozatot követelt. A következőkben néhány adatot közlök az átnézett — nem orvosi — irodalomból.

1 126 Bielz A. lábjegyzetben alaptalannak mondja ezt a hírt.