Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1729

134

július 29. BRASSÓ. Ökölnagyságú jégszemek hullottak a hegyekben, amelyek a juhok egy részét agyonverték. (10. Bielz, 60.) augusztus. KÉSMÁRK. 11. délig derült, majd jégeső és zápor; a villám LŐCSÉN a szántóföldön egy legényt agyonütött, fejét széthasította; egy leánynak a sarló a kezében villámcsapás következtében elolvadt. (Nachrichten, 1729 :

: 478.)

augusztus. GÖMÖR, SZERES és ZEMPLÉN M. Néhány hét óta szarvasmarha járvány pusztít: POHORELLA faluban majd minden tehén elhullott, a korlátolt parasztok ezért a varázslókat okolták, és néhány holttestet — kiket, mint volt boszorkánymestereket gyanúsítottak — kiástak és a határban elégettek.; TOPORCON is meglehetősen hullott az állat, úgyszintén BUSÓCON; valamint HOMONNA környékén és egyéb felsőmagyarországi helyeken. Buchholtz. (I. h„ 1729 : 496.)

augusztus. NAGYSZEBEN. Augusztus vége felé havazott, de a gyümölcsnek és szőlőnek nem ártott. (8. Bielz, 60.)

augusztus 29. LEIBIC. A villám sújtott egy asszonyt, aki árpát gereblyézett. Haja egészen megpörkölődött, csizmája szétszakadt s az egyiken a varrás teljesen felfeslett, a testén a villám semmi nyomot nem hagyott. (Buchholtz, Tagebuch, 306.)

nyár. KLISSZURÁ,98 (Krassó-Szörény m.) A jég a nyáron teljesen elverte a vetést;

az uj palánkai intéző adóelengedést kér. (Baróti, II. 17.) nyár. FELSŐ-MAGYARORSZÁG. Júliusban az ÉK-i szél uralkodott, a Kárpátokban gyakran havazott, mikor a síkságon esett. Augusztusban a hegyeken többször volt köd, a völgyekben majd minden reggel és este . . . Szeptemberben a hegyek feletti ég többnyire tiszta volt, ami épp ilyenkor nem igen fordul elő; voltak ugyan reggeli ködök a Magas-Tátra közepetáján, de napfelkelte után eltűntek, és bár a síkságon esett, a hegyeken derült idő volt és csak egyszer esett. (Nachrichten, 1729 : 576.)

szeptember. FELSŐ-MAGYARORSZÁG. A marhavész még mindig pusztít, s nagyobb területre tei’jed; a juhok itt és LIPTÓBAN rühesek voltak és aszkór- ban hullanak el. VICHODNÁN egy juhpásztor elmondta, hogy a juhok tüdeje „fertőzött és rothadt” volt. (I. h., 553.) szeptember. KÉSMÁRK. Esős hónap 12 esős nappal. (I. h., 1729 : 535.) szeptember 12. KÉSMÁRK. Este 6 órakor háromszoros szivárvány; úgy látszott, hogy az alsó és felső csak visszaverődött fényei voltak a középső szép világos „telített” színű szivárványnak. Először az alsó szivárvány tűnt el, a felső 5 perccel tovább tartott, s alulról felfelé vesztette színeit, a középső fő szivárvány a felsővel egyidejűleg tűnt el; az alsó és felső szivárvány színei fordított sorrendben látszottak. (I. h„ 555.)

szeptember 24. ORSOVA. A kerület mag- és méztermése a gyakori sáskajárás okozta károk miatt erősen csökkent. (Baróti, II. 242.) október. KÉSMÁRK. 25. előző este egyszerre elborult az ég, majd úgy villámlott és dörgött, mint nyáron; esett is, (I. h„ 1729 : 604.) október 28. KÉSMÁRK. Ebben az évben a gabona igen olcsó volt. (Buchholtz, Tagebuch, 300.)

98 A Dunának Drenkovától Orsováig terjedő része. Itt valószínűleg a Felső-Kliszura Duna-melléki sík területrészről van szó. A temesvári kormányzóság Radina és Varr községek idei adóját is elengedi, mert az emberek különféle szerencsétlenségek miatt (szárazság, jégverés, árvíz) koldusbotra jutottak. (I. h. 12.)