Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1728 129 július. SOPRON. TOKAJ. Mindkét borvidéken a jégeső nagy kárt okozott. Az aszály és a hőség miatt az Alföldön — sok helyen — a termés teljesen elpusztult. (Uo.) július 20. KÉSMÁRK, du. l/2 5-kor egy alacsony igen széles szivárvány volt látható, 4 egészen világos színnel, melyek közül a legfelső tüzvörös volt, de 5 perc múlva délen eltűnt, (i órakor egy második, de kettős, élesen színezett szivárvány volt látható az északi oldalon; ez 10 percig tartott. Végül 7 órakor jelent meg az ugyancsak kettős szivárvány, amely a legszebb volt; 9 igen keskeny sávot lehetett megkülönböztetni, ... (I. h., 1199.) július 27 — 29. KÁPOSZTAFALVA. A nagy szárazság és tartós hőség kiterjedt erdőtüzeket okozott 27-, 28- és 29-én itt a Szepességben, valamint VERNAR és DOBS1NA (Gömör m.) környékén is voltak erdőtüzek. (I. h., 1728 : 1320.) július 28., 29. TÁTRA. Nagy hőségben Buchholtz többed magával lóháton ment a Magas-Tátrába, s a Tolvajok-kútjától gyalog mentek a Zöld tóhoz, mely rendes vizállású volt. A Fekete-tó vizéből azonban legalább egy harmada hiányzott, más évekhez viszonyítva ... A legmagasabban fekvő Kis-tó teljesen kiszáradt, s közepén nem volt több viz, mint amennyi egy főzőüstbe belefér. A Fehér-tó feletti 5 kis tó majdnem teljesen kiszáradt, különösen a két legfelső. A nyereg alatt — a lengyel—magyar határon — rendszerint erős források, sőt patakok is vannak, most azonban egy csepp viz sem volt; hasonlóképp a lengyel oldalon. Ennek oka részben a kevés hó, majd a nagy hőség és a hosszú időn át tartott szárazság. A fű és a moha odafenn annyira kiszáradt, hogy a kézben porrá volt dörzsölhető ... (I. h., 1728 : 1218.) augusztus. SZEGED. Az időjáráscsinálók boszorkánypöreit ismerteti részletesen Buchholtz. (1. h., 1728:1219-1221.) augusztus 7. CSÁKÓVÁ. A temesvári kerület több községe a nagy árvíztől sokat szenvedett. A Delta és Denta közötti hidat, amelyet az árvíz elvitt, helyreállították. (Baróti, 1. 459.) augusztus 12. CSÁKÓVÁ. Több robotos megjelenését az akadályozta, hogy az árvíz számos hidat teljesen elsodort s több község megközelíthetetlen volt. Marhavész is fellépett. (I. h., 460.) augusztus 30. MAGAS-TÁTRA. Felhőszakadás lehetett, mert az összes tavak kiáradtak, s idelenn a patakmenti mosóházak viz alá kerültek. Különösen a Zöld-tóból jött a fehér—habzó viz, mely erejével nagy területet a fákkal együtt alámosott. Még harmadnap is igen nagy volt a viz, s az összehordott fehér homok látható volt. (Buchholtz, Tagebuch, 306.) augusztus 30, 31. MAGAS-TÁTRA. Az augusztus annyira száraz volt, hogy egyszer sem áztatta át a talajt kiadós eső, bár néhányszor esett. Azonban a hónap végén az eső 3 napon oly kiadós volt, hogy 30-án este 8 óra körül a Poprád kiáradt, elöntötte a mosóházakat s tanyák kerültek viz alá. 31-én Kéimárk legkülsőbb városfalai előtti árokban erős zúgással folyt a viz, s ekkor az összes mosóházak viz alá kerültek; du. az árhullám csökkent, de az áradás még eltartott három napig. A Tátra tavai mind túláradtak, a Kőpatak, Tarpatak stb. zúgva törtek le, nagy köveket hordva. . . . 22-én du. élénk K-i szél kerekedett, másnap gyenge eső, egyes helyeken havazás volt, amint az 24-én láthatóvá vált. Ekkor a nagy hidegtől néhány ló elpusztult. (Nachrichten, 1728 : 1328.) augusztus. KÉSMÁRK. A borzalmas hőség és por miatt sok helyen vízhiány; sok helyen marhavész. (I. h., 1728 : 1255.) szeptember. KÉSMÁRK. A kihullott árpa- és zabszemek kicsiráztak, és kifejlődtek ebben a kellemes meleg időjárásban, hasonlóan a lenmag is, ui. a lentermés az 9 9 Időjárási
