Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1720 119 Miskolcon és más délibb fekvésű szőlőkben a jég ismételten kárt tett. (I. h. 204.) augusztus. ÜRDÖGLAKODALMA-HÁGÓ. A kutyanapok86 [Hunds-Tage] idejekor Buchholtz BOGÁRA utazott [kis aranybánya Liptóban]. Fennjárt az Ördöglakodaltna-hágón, amig Bocán még teljes szélcsend volt, fenn már átható szél fújt, amely itt majdnem állandóan tombol — télen, nyáron — s innen kapta nevét. Télen a nagy hó miatt az átjáró igen gyakran járhatatlan. (I. h. 209.) augusztus. TÁTRA. Ismételten havazott annyira, hogy a bélaiaknak sok fiatal csikója a hegyi legelőn megfagyott . . . (Uo.) augusztus 24. CSIKSZENTGYÖRGY. A búza aratása a vége felé tart. (Aporné levele, II. 192.) augusztus 31. KÉSMÁRK. Reggel %8-kor a hegyek alatt egy megszakított szivárvány részletei voltak láthatók, főképp északon. (Sammlung, 1726 : 209.) szeptember 1. KÉSMÁRK. Este borzalmasan esett, a városban is; a villám becsapott a külvárosban, egy épületet felgyújtott, és 10 csűr le is égett. (Buchholtz, Tagebuch 300.) szeptember. KÉSMÁRK. A reggelek hidegek voltak s hajnalban mindig volt dér. 16—17. erős ÉNy-i vihar, az útban lévők szinte látták a kellemetlen porfelhők hömpölygését. 21. reggel „hideg” dér. 4-én reggel szivárvány, úgyszintén 6-án szivárványsávok a hegyek lábánál. (Uo.) szeptember. KÉSMÁRK. Á tartós szárazság miatt nem nagyon lehetett szántani. Augusztus végén elvégezték az őszi vetést; akik elkéstek, azoknak októberig kellett várniok, vagy keserves munkával elvégezni. A vetés szépen fejlődött, de számottévő volt az egérkár. A gabona ára észrevehetően emelkedett. Egy véka búza 30, a rozs 24, az árpa 20 és a zab 12 ezüstgarasba került. A len az elhullott magból egy arasznyira nőtt, s virágzott is, de meleg eső hiánya miatt hasznot nem hozott. (I. h. 332.) szeptember 9. KÉSMÁRK. A hegyek lábánál egy felhő feküdt, felette a törpefenyőkig derült, majd efelett egy másik felhő, amelyből havazott és esett. Egyúttal fehér sávok voltak láthatók, mint amikor „a Nap nyáron vizet húz”. (I. h. 337-> „ szeptember 16. KÉSMÁRK. Nagy holdudvar, amely D-ről megszakadt, mielőtt eltűnt volna. (I. h. 336.) szeptember 25. KÉSMÁRK. Napnyugta után oly világos volt, mintha még mindig napfény lett volna. Ui. egy fehér felhő a napsugarakat visszaverte, mintha néhány nap lett volna ott, ez a jelenség 6 percig tartott. A nap felhőkben nyugodott le, s igy az akkori kis napfogyatkozás nem is volt nálunk látható. (Uo.) szeptember. BÁNÁT. A rossz termés miatt gabonát a temesvári kormányzóság engedélye nélkül kiszállítani tilos. (Baróti, II. 411.) október. EPÉRJES. Inkább nedves és kezdetben hűvös. (I. h. 1726 : 393.) október. KÉSMÁRK. A korai vetések a város körül igen szépen mutatkoztak. A gabona ára a hó közepéig 2 sziléziai garassal esett, de miután a gabona a barátságtalan idő miatt gyengén fejlődött, az árak nem változtak. A borvidékeinken, mert a szőlő korán érett, rendkívüli bortermést vártak, de különösen sok aszúszemet; ez a várakozás nem vált be, mert a szemek korán felrepedeztek, s majdnem teljesen kiszáradtak; még a közönséges borok sem igen sikerültek. 86 Kánikula kb. Magdolnától [júl. 22.] Bertalanig [aug. 24.] tart. Akkor kezdődik, amikor a Sirius a Nap kelte előtt először látható.
