Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1726 117 amelyek kisebb mogyoró nagyságúak voltak: jellemző a jégszemekre azok lyukas szerkezete [löcherich], de még a szemek belül is lazák voltak, amint azokat nekem a templomból utánam jött diákjaim mutatták. Ilyent még soha sem észleltek, Buchholtz. (I. h. 463.) április. EPERJES. Kellemes tavaszi idő. 27-én látták az első cserebogarat repülni. (Sammlung, 1726 : 411.) március 13. NAGYSZOMBAT. „Nálunk még mindig sok hó van, a marhák nagyon pusztulnak a takarmány hiány miatt V ágtellye sem mentes ettől a bajtól.” (Tapolcsányi Lőrinc S. J„ levelében. M. O. L. Kamara E 152., H. F. közlése.) május. EPERJES. Enyhe időjárás, a fák elvirágzottak. Száraz hónap. (I. h., 534.) május. KÉSMÁRK. Forró és száraz hónap. 10. A Leibic melletti kénes fürdőnél oly nagy jég hullott, hogy abból még másnap is volt. 24. iszonyatos zivatar, záporesővel. 18. du. iszonyatos forgószél, estére kiderült. (Uo.) máius. KÉSMÁRK. A kevés eső miatt az őszi vetés gyenge lett, a rozs sok helyen alig érte el a 3/4 rőfnyi magasságot. GNÉZDA és PODOLIN vidékén oly rossz lett a gabona, hogy a rozsot ki kellett szántani. A gabona ára nem változott. A fák szépen virágzottak, de a virágjaik többnyire elhullottak. (I. h. 563.) május 28. KÉSMÁRK. Este, napnyugta után 6 órakor átható vörös sugarak világították meg a magasban lévő felhőket, amelyek világossárgán látszottak, amitől még a fehér falak is sárgás színűek lettek, a föld is oly világos volt, mintha a Nap még a láthatár felett lett volna. (I. h., 571.) június. EPERJES. Különösen meleg és száraz volt; az egész hónapban nem volt egy átható eső. (I. h„ 662.) június. KÉSMÁRK. 24. délben kevés eső és zivatar, 25, 26. kis harmat-eső.81 [Thau- Regen], ÉÉK-i szél. (Uo.) június. KÉSMÁRK. A nagy aszály miatt különösen a tavasziak, főképp a magasabban fekvő földeken igen gyatrák. Az ősziek június közepén jól állottak, de a hó végén a férgek lerágták a gyökereiket, s a kalászok, bár fehérek voltak, mag nem volt bennük. A len gyalázatos. A kerti veteinények is rosszúl növekedtek, de az eső után megélénkültek. A gabona ára emelkedett. (I. h. 702.) június. BESZTERCEBÁNYA, összes terményeik a nagy hőség és szárazság miatt sokat szenvedtek, de a végül megjött eső valamit javított. A hőség alatt a hernyók annyira elszaporodtak, hogy majdnem az összes fák levelét lerágták. Az eső után a hernyókból lepkék lettek, un. „felhőtolvajok” [Wolcken-Diebe], amelyek milliószámra röpdöstek; az eső után a fák újból zöldelltek, s rajtuk fürtökben lógtak a káros lepkék. A gyerekek rengeteget agyonvertek. A városi könyvelő 500 lepkéért 1 fillért [Pfennig] Ígért, s a gyerekek rövidesen 10.000-et hoztak haza, amiért kifizetett 20 fillért. Bár minden városatya követte volna példáját. Június 13-án este egy pár réti virágot hoztam haza s minden szálon 50- 60 ilyen lepke lógott ... (I. h. 702.) június. KÉSMÁRK. A szarvasmarha igen köhögött, és a tehenek kevés tejet adtak. A beporozott fü okozhatta az állatok köhögését. (I. h. 694.) június 24. KÉSMÁRK. Hasonló, világossárga napsugarak napnyugta után, mint május 28-án. (I. h. 7C4.) június 24. LDVARNOK. (Nyitra m.82 83) János napján egy paraszt két lányával 81 „Harmat-eső” nem létezik. Valószínű, hogy 24-én igen párás volt a levegő, éjjel erősebb a lehűlés, s reggelre bőséges harmat képződött és ez volt a Buchholtz „ThauRegen”-je. Lehet esetleg finoman szitáló harmatszerű eső is. 83 A „Sammlung” Nagy Hont megyét ír.
