Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1724 105 július 16. NYÚJTÓI). „Azelőtt tiz szekér széna lett, jó ha most kettő leszen” . . . „az ősziek és tavasziak is igen rossz termést adtak.” „Az láb az leg- jova, meg edgy arasz [32 -)- 20 cm] a tavaszi búzának. (I. h. II. 148.) július 22. NYÚJTÓD. „Itt is vala két nap meleg, de most megint olyan hideg van, hogy mente nélkül nem járhatok. Mindenfelé beszélik azt az jeget, az lázárfalvi határt is elverte . . . Csak rebegek az tövisi és rnéhesi határok iránt, mivel azt mondják, mind Fejérvár felé, mind az MEZŐSÉGEN nagy jég volt. Köves- det, Ohábát, Galaczot Isten megőrizte.” (I. h. 152.) július 24. NYÚJTÓD ,,Szentlélek, Kát olya kaszáltak; Nyújtódon már kezdtek aratni.” (I. h. 155.) július 30. TORJA. Kezdődött az aratás. (Uo.) július. 1LLYEFALVA. „ . . . itt olyan rettenetes melegek kezdenek lenni, már a minapi nagy szélvészben, azt beszéli Rófai István uram, a BIBARCZFALVI erdőn olyan jegek hullottak le, mind egy-egy kenyér,70 Szabó István is most érkezett onnan kül, ö is beszéltette, micsoda rettenetes jégesők voltának odaki, a szőlőt is igen megrontotta.” (Aporné levele, I. h. 153.) július. NAGYENYED. Július a nyár ékessége volt. (Vásárhelyi - Bogát,s, Ij. LII. 1948: 143.) augusztus 4 — 5. KÁRPÁTOK. Késmárk felett a hegyekben 58 ló megfagyott; sok ló nyakát, lábát törte, amikor a síkos kősziklákon leestek. (U. M. 1783. III. 16.) augusztus 5—6. TÁTRA. A Tátrában havazott. (Hunfalvy J.: 352.) augusztus. EPERJES. Forró és száraz hónap. Jó bortermés a Hegyalján, bár egyszer a jégeső nagy kárt tett. (Sammlung, 1724 : 136., 168.) augusztus. KÉSMÁRK. 15. du. 1-kor jégeső, igen szabálytalan alakú jégszemekkel, s oly nagy eső, hogy az utcán hömpölygött a viz. A népies szabály szerint, ha Mária mennybemenetele napján tiszta az idő, édes bor terem.71 Ezidén a prognózis nem vált be, bár ez a nap nem volt derült, mégis édes bor termett. (Sammlung, 1724 : 136.) augusztus. KÉSMÁRK. Az aratás 2-án jó időben kezdődött, ahol a hegyekben esett, a termés igen szép lett, egyébként vékony kalászok és kis magvak lettek. Bőséges meggytermés, egyéb gyümölcs és kerti vetemények közepesen termettek. (I. h. 1724 : 169.) augusztus 12. BOCA. (Liptó m„ kis aranybánya szűk völgyben.) Hatalmas szélvihar, amely az erdőkben igen nagy kárt okozott: 1. az egyik helyen a fákat gyökerestől tépte ki, s egyetlen fa nem maradt állva. 2. egy helyen a fákat a tövükben törte le. 3. középütt széthasogatta a vastag jegenye- és lucfenyőfákat, 4. egyes helyeken letördelte a fák ágait, s a törzsek mint oszlopok meredtek fel. Buch- holtz reámutat arra, hogy az eltérő károk okai különböző erőhatásokra vezethetők vissza, de külön kiemeli a forgószélszerüséget. Buchholtz G.; Wunderlich (I. h. 1724 : 173.) augusztus 14. LEIBIC. Hétfőn augusztus 14-én72 sötét felhők takarták el az eget, majd villámlott és dörgött; ekkor három ember felment a templomtoronyba, hogy itteni szokás szerint a zivatar elé harangozzon. De ép 3 órakor, amikor megkondultak a harangok, a villám belécsapott a toronyba, az emberek el70 Bizonyára összefagyott jégszemek. 71 „Assumpta Maria dara sunt dulcia vina.” Buchholtz ugyan szerdát ír, de kétségtelen, hogy aug. 14-e hétfő volt.