Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény

a repülőgép számára "homogén terület" a tömb, többszáz hektár felülete. Az összes többi munkát táblánként, sőt táblafogásonként az idő függvényében vagyunk kénytelenek elvégezni. A tábla és a tömb "azonos” értelmezése igy mind elméletileg, mind termőhelyileg az egyértelmű ok és okozati viszony felbontását jelenti azáltal, hogy okozatnak tekintjük azt a tényt, ami nem ok (termőhelyileg), hanem csak kisérő vagy követő' körülmény.

A táblák - homogén termőhelyek - nagyságát még más területi, domborzati, úthálózati stb. körülmények is befolyásolhatják. A szántóföldi táblákkal szembeni legfőbb agrotechnikai követelmény, az egyidejű müvelhetőség alapján arra a végkövetkeztetésre juthatunk, hogy a területi nagyság

a) maximumát elsősorban a termőhelyi - pedológiai, domborzati, (ekvés és kitettségi - tehát a természeti körülmények szabják meg és alakítják ki mint lehetőséget;

b) minimumát a nagyüzemi müvelhetőségi körülmények, a gazdaságos üzemeltetési, hasznosítási határok értékrendje diktálja;

c) optimumát a természeti és az üzemeltetési körülmények olyan összhangjának eredőjeként tekinthetjük, amelynél az adott termelési szinten a leggazdaságosabb a hasznosítás.

Ha mindehhez figyelembe vesszük, hogy az üzem termesztési intenzitása, kiegyenlitettségi igénye, a szántóföldi beruházás értéke stb. sem állandó, akkor azt is természetesnek kell tartanunk, hogy tájegységenként, termelési szintenként és üzemáganként más és más lehet az optimális táblanagyság. A maximum és minimum értékhatárai között nemcsak üzemenként, de üzemen belül, termőhelyi területenként, vizgyüjtőegységen- ként vagy hasznosítási módonként is változhatnak a nagyságrendi igények.

Vizrendezésileg: ahogy tavasszal a tábla gyors felmelegedésének a " felesleges viz " időbeni távozása az előfeltétele, betakarításkor a tábla teherbíró képességének, felületi terhelhetőségének szintén a "normál" betakarítási vizállapot az előfeltétele. Csapadékos időben, rendezetlen vizforgalmu táblák, - melyek túltelítették váltak - nagyüzemileg (Pl.

1970 évi gabonabetakaritás !) gyakorlatilag alig takarithatók be időben, Hiába tehát a termés, ha megoldatlan vizforgalmi okokból a gépi betakarítás. A közelmúlt - nemcsak a rizstelepeken - igen keserves gyakorlati tanulságokkal szolgált a rendezetlen vizforgalmu területek (táblák) letakaritása és a termény elszállítása vonatkozásában .

A szántóföldi táblák nagyságát a betakarítás, elszállítási munkák gazdaságos megvalósíthatóságán túl, - csökkentett üres és terep járat - termőhelyi tényezők és talajfizikai okok is korlátozhatják. Vegyünk példának egy 300 q/ha cukorrépa termést, arr\it 50 ha- os négyzet alakú tábláról kell az egyik oldal határutján át Ifetakari- tani. Csak a szállítást figyelembevéfe, az 500 vontató (3 t. -pótkocsi!) ha egy-egy DUTRA 2-2 pótkocsit húz, a betakarítás az alábbiak szerint terheli a táblát:- 55