Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. A szántóföld és vízforgalma

növényállománya képes "túlélni" ideig-őráig az ilyen időjárási rendellenességeket.

A tarló állapot ismét egy vizforgalmi fordulópont. A szelvény ekkorra rendszerint a gyökérzóna teljes mélységében kiürült, hasznos vízkészlete felhasználódott. Ezért mérhető ekkor a szelvény szántóföldi holt- viz értéke, mig a tavaszi vegetáció indulás a vizkapacitásra telitettségi érték állapot, s a kettő különbsége a szántó szelvényének tényleges hasz- nosviz tározási értéke_ vagy képessége.

Csapadékos júniusban a feltalajrétegek újra és újra beázhatnak, miközben a növény vizfelvétele csökken, így a feltalajrétegek telítettsége aratáskor is a holtviz érték fölött állhat, amit külön jelezhet - mint 1970-ben a:

a) sarjadzó növényállomány (zöld kalászok);

b) gyomosodő - burjánzó - tarló;

c) csökkent teherbíró képesség (gépi aratás?).

Gyakoribb azonban a száraz tarló mint vizforgalmi állapot. Mivel elérhető mélységben - 120-130 cm - hasznos viz a szelvényben nincs, másodvetés vagy gyomvegetáció csak "beázás" után zöldül. Természetes, hogy a nyári vegetáció, vízzel csak olyan mértékben van ellátva, ami az időközi csapadékokból a feltalajban tározódott, illetve amit a nyári csapadékellátás lehetővé tesz. Ezért nem sikerülhet a tarlóvetés az Alföld nagy részén öntözés nélkül, hacsak a nyári csapadékhozamok a normális mértéket jelentősen meg nem haladják és a csapadékmentes időközök sem túl hosszúak. A tarló ugyanis vizforgalmilag kiszárított termőhely. Feltöltődése rendszerint csak az őszi vizforgalmi fordulóponttal kezdődik és a tavaszi talajelőkészitő - felszint száritó - talajmunkák megkezdéséig tart.

Összefoglalás

A szántóföld vízforgalmának megítélésénél abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy a feltöréssel lényegében a felszín és a felszinközeli rétegek biofizikai állapota módosult, a csapadék és a többi éghajlati e- lem - mint potenciális lehetőség - változatlan. Ha a szántófölddé alakítás kedvezőtlenebb vizforgalmi - és termőhelyi - állapotot teremt időlegesen vagy véglegesen, akkor az okot magában a szántóföldi hasznosítás tényében kell keresni. De fordítva is lehet a helyzet.

Végig vezettük a szántóföldi vízforgalom menetét - mint biofizi kai kategóriát - egy teljes körforgásu hydrolőgiai éven, s az alábbi főbb tendencia irányokat állapítottuk meg:

1. Az őszi téli hőforduló - vizfordulőt is jelent, mert a nyári fél év "kiszáradási" '’technológiájával szemben a gyökérzónába tározódás, a "feltöltődés" dominanciáját alakítja ki.

2. A talajfelszínt és a feltalajt a téli tározásra elő kell készíteni,-35