Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek

igy e helyhez kötött vegetáció alapját, a növény álláshelyét képezik:

c) a kiima - mint az atmoszférában lejátszódó meteorológiai jelenségek kifejlődésének eredménye;

d) a növényzet - mint olyan asszimiláló felület, amely a fizikai energia közvetlen átalakításával, akkumlálásával és szervesanyag formájában a talajba juttatásával direkt módon is résztvesz a termőhely alakításában. A természeti viszonyokhoz alkalmazkodni képes vegetáció, a termőhely típusát jelző növénytakaró.

Termesztett növényeink esetében azonban fordítva áll a helyzet.

Az egyes termesztett növényfajok és fajták különböző összegezett termőhelyhatás igényt támasztanak. Ez az adott növényfaj (faital termőhely igénye, melynek kielégitettsége természetesen hatással van a termesztett növény termésmennyiségére, minőségére, érésidejére, piaci értékére stb. Ezért igen fontos gazdasági érdek, hogy a termesztett növények "termőhelyigénye".minél inkább kielégítést nyerjen.

1.2. A termőhelyi elemek mint bioszférikus tényezők

A termőhely lényegében a földfelszín azon része, amelyet a zöld növényi vegetáció ural, tehát egy speciális bioszféra. Magába foglalja a légkör alsó, közvetlen a szilárd földkéreggel érintkező részét, ami a szár, a lomb, a virág és a termés " közege ", továbbá a gyökér- zónát, mint az elmállott szilárd földkéregbe behatoló növényrészek álláshelyét, életközegét, bioszféráját.

1.21 Az atmoszféra - Földünket körülvevő légburok - részben közvetlen növényélettani tényező. Az atmoszférából jut a növénybe a CO2, mint a szénasszimiláció legfontosabb alapanyaga és az oxigén, mint a disszimiláció nélkülözhetetlen eleme. De a növényi részekkel érintkező atmoszféra a transzspirációs párologtatás szabályzója, a mindenkori mikroklíma részbeni alakitója, a magasabb légrétegek hatásainak közvetítője. (Légmozgás, be- és kisugárzás befolyásolás, telitettségállapot változás, harmat, dér, zúzmara képződés stb.)

Az atmoszféra alsó része éppen úgy, mint a földkéreg felső része a bioszféra olyan érintkező felülete, amely bár a növényi élet u- ralma alatt áll, de a szilárd és a légnemű halmazállapot határrétegét is alkotja.

1.22 A pedoszféra a kihűlt földkéreg elmállott felső burka olyan határréteg, amelyben keveredik a szilárd és a légnemű bioszférikus elem mintegy fele-fele arányban. így van hely a növényi gyökerek számára s egyben a harmadik elem, a hidroszférából származó folyékony fázis - mint csapadékvíz - befogadására, tározására is. A talajban az elmállott kőzet - mint talajvíz - pórusaiban a levegő és a viz tehát

10