Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése
55 megét megmérik.Ha a hordalékot párologtatással választják ki a mintából, az eredményt javitani kell az oldott anyagok jelenléte miatt (21). A töménységet mg/literben, g/m3-ben fejezik ki. Annak érdekében, hogy a súlyméréshez ne kelljen igen érzékeny mérleget használni, azaz hogy legalább 0,1 g hordalék legyen a mintában, célszerű a 3. táblázatban foglalt mintákat venni. Tekintettel arra, hogy a legtöbb országban 1 literes,vagy annál kisebb térfogatú mintavevőt használnak, a mintavételt addig kell ismételni, amig a fenti táblázatban javasolt térfogatot el nem érjük. A vizrajzi gyakorlatban alkalmazott hagyományos mintafeldolgozás mellett nem szabad figyelmen kivül hagyni a vízminőségi mintavételezéskor követett, membránszürős lebegőanyagtartalom meghatározási eljárást. A két módszer közelítése egymáshoz, majd egységesitése annál is inkább kívánatos, mert- a hosszabb ideje végzett rendszeres vízminőségi minta- vételezés eredményei hasznosan egészíthetnék ki a vizrajzi mir>- tavételezés lebegtetett hordaléktöménység-adatsorait, ha megszűnne a mérési és feldolgozási eltérésekből eredő számottevő különbség az adatokban;- ma már mindegyik Vizügyi Igazgatóság vízminőségi laboratóriuma rendelkezik a lebegőanyag-meghatározáshoz szükséges (elsősorban érzékeny mérlegekkel) felszereléssel, igy a kivett minták igazgatóságonként elemezhetők. A membránszürős eljárás lényege, hogy a kis ürtartalmú (lOO - 200 ml) vízmintát egy, a 21. ábrán létható NSZK, vagy a 22, ábrán bemutatott hazai vizszürő készülék (gyártja: Hajdú- Bihar Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat, Debrecen) felső tartályába, illetve csövébe teszik, majd az alsó, üres műanyag, vagy üvegedény szívócsövére erősített és injekciós tűhöz hasonló dugattyús szerkezet működtetésével szivást állítanak e- lő, aminek segítségével a viz a két edény között elhelyezett
