Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

52 szegezéssel vett mintákból számított hozam. A hordalékot ebben az esetben 24 órás ülepitéssel választották ki a mintákból. Ezek a megállapítások azt mutatják, hogy a pontosság szempontjából fontosabb a függélyek helyes megválasztása, mint a mintavétel módszere. Viszonylag kevés adat található a szakirodalomban a min­tavétel pontosságát illetően. Részletesebb felvilágosítások áU- nak rendelkezésre az összegező mintavevőkre vonatkozóan. A vi­szonylagos mintavételi sebesség (a töltési sebesség aránya a környező vízáramlás sebességéhez) a következőképpen befolyá­solja a mintavétel pontosságát (бо): 1. táblázat Viszonylagos mintavételi sebesség A töménység­mérés hibája, % 0,5 f 29 0,8 + 5 1,0 0 1.2- 5 1,5- 11 Ezek szerint igen fontos, hogy minden új műszert ellen­őrizzünk annak kimutatása céljából, hogy a viszonylagos minta­vételi sebesség 0,8 - 1,2 között marad-e 0,5 - 2,0 m/s sebes­ségtartományban. Az áramlási sebességet forgómüves sebességmé­rővel mérjük, a töltési sebességet pedig a mintavételi tartály megtelésének sebességéből számítjuk. A viszonylagos mintavéte­li sebességnél - 0,2 tűrést engedve meg, a hiba ne haladja meg a 1 5 %-ot a 0,45 mm alatti szemcse tartományban. A lebegtetett hordalék szemcsemérete jelentősen befolyá­solhatja a mintavétel pontosságát. A 20. ábra (20) világosan mutatja ezt a hatást a 0,06 mm-nél nagyobb szemátmérők esetén. Az ábrán a “normál" szóval az 1,0 értékű viszonylagos minta­vételi sebességet jelöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents