Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése
45 vízgyűjtőn, erózió-vizsgáló állomáson stb. hazánkban is felmerülhet a lakatlan területen történő hordalékmérés igénye. Ilyen esetekben legalább az alapvető hordalékadatokat be lehet szerezni korlátozott pontosságú, és csak időszakosan felkeresett berendezések segítségével. önműködő, de egyszerű palackos típusú mintavevő az úgynevezett "adott vizállású mintavevő". Ez a berendezés egy adott vízállás elérésekor kezd működni, és az árhullámnak csak az áradó ágán vesz mintát. A dugóval ellátott palackból egy levegő kibocsátó és egy vizbevezető cső nyúlik ki (l8, ábra). Ül). Több ilyen mintavevő is szerelhető egymás fölé valamilyen szilárd függőleges állványra (facölöp, hidpillér, rácsszerkezet stb.) lehetőleg a mérési szelvény közepe közelében.Amikor az e~ melkedő vizszint eléri valamelyik mintavevő vizbevezető csövét, a viz-horda- lék keverék beáramlása megkezdődik (l9. ábra). Félté e, hogy a vízállás tovább emelkedik, a vizszint addig emelkedik a bevezető csőben, amíg a statikus és kinetikus viznyomás (sebességmagasság) r't nem préseli a vizet a szifon koronáján. Ezután a palack kezd megtelni, és ez a folyamat addig tart, amig a vizszint el nem éri a levegőztető cső belső végét. Ekkor a vizbeömlés önmagától megáll. A mintavétel idején nem kell észlelő személyzetnek jelen lennie, azonban néhány nappal az árhullám levonulása után meg kell látogatni a berendezést, és ki kell üríteni a gyűjtő palackokat. A mintavevőt vizszln - tes és függőleges vizbevezető csővel ellátva készítik. Az e18.ábra ; Adott viz- állásnál önműködően mintát vevő készülék
