Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése
42 és karbantartásához azonban a radioaktiv izotóptechnikában járatos személyek szükségesek. Említésre méltó, hogy Hollandiában biztató kísérletek folynak egy, a vizsebesség és hordaléktöménység egyidejű mérését megoldó ultrahangos berendezéssel, a készüléknek a gyakorlati használatba vétele azonban még nem történt meg (зо). 3.3 A HORDALÉKTOMÉNYSÉG FOLYAMATOS MÉRÉSE Az előző fejezetekből látható, hogy mind az elektro-op- tikai, mind a nukleáris lebegtetett hordaléktöménység-mérők alkalmasak folyamatos mérésre az adott keresztszelvény valamely kiválasztott pontjában. A folyamatos mérés azonban számos gyakorlati nehézséggel jár, még akkor is, ha az állandó beépités és üzemeltetés alapvető feltételei (hidpillér vagy egyéb vízi építmény, illetve elektromos hálózat) rendelkezésre állnak. Ilyen nehézséget okoz a viz felszínén úszó jég vagy u- szadék. Még jégmentes vízfolyáson is gondot okoz a műszer beépítése és fenntartása, ha a folyó vizjátéka nagy. Az előfordulható legnagyobb és legkisebD vízállást, valamint a folyó vizjárási jellegzetességeit is messzemenően figyelembe kell venni a műszer végleges beépítési helyének megválasztásakor.Tekintettel a fenti körülményekre, főleg kisvízfolyások jöhetnek szóba. Abban az esetben, ha a hordaléktöménység az év nagy részében nem változik lényegesen, továbbá, ha a töménységváltozások csak lassan, fokozatosan történnek, megfontolandó, érdemes-e állandó nukleáris műszert felszerelni, vagy célszerübb-e azt csupán árhullámok idején a helyszínre szállítani és használni. Minél hevesebb a folyó vízjárása, az évi lebegtetett hordalékhozamnak annál nagyobb része vonul le egy—egy árhullám alkalmával, és az ekkor végzett mérések adják a legértékesebb adatokat. Egy olaszországi tanulmányi кisvizgyüjtőn létesített nukleáris hordalékmérő állomás kialakítására a 17» ábra mutat be példát (57).
