Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

35

zitás-változások mérhetetlenül kicsik lennének. Másrészt viszont a sugárzás monoenergetikus, azaz keskeny energiasávbeli kell, hogy legyen.

További követelmény az alkalmazandó izotóppal szemben a hosszú felezési idő annak érdekében, hogy elkerüljük a műszer gyakori újrahitelesitését, vagy hogy gyakran kelljen kicserélni a sugárforrást a berendezésben. Mindezek a kivánalmak meg- könnyitik az izotóp kiválasztását, mert a kereskedelemben kapható izotópok közül csupán néhány elégiti ki azokat. A gyakorlatban szinte kizárólag kadmium-109, vagy americium-241 sugárforrást használnak. Az utóbbi előnye az előbbivel szemben sokkal hosszabb (kb. 450 év) felezési ideje (48).

Az X cm vastagságú tiszta vizrétegen áthaladó monoenergetikus gamma-sugárzás intenzitása I^, az >< cm vastagságú levegőn áthaladó sugárzás intenzitásához képest csökken. Ez a csökkenés az anyagok és a radioaktiv sugárzás kölcsönhatásai (a Compton-hatás, a fоtoelektromos jelenség és a párképzés) következtében áll elő és függ az elnyelő közeg sűrűségétől, 9 ,

tömegabszorpciós tényezőjétől, p, valamint a sugárzás energiájától. A viz esetében a sugárzás-intenzitás csökkenése az alábbi képlettel fejezhető ki (4):

zv = i0 exp " ( ^v e V

Ha a viz 9 s sűrűségű, pg tömegabszorpciós együtthatójú szilárd szemcsékből álló lebegtetett hordalékot tartalmaz c súlyszázalékban, a keverék sűrűsége a

p „ —Ll— (6)

m р.-сСв.-в^

kifejezésből számítható.

Az X cm vastagságú viz-hordalék keveréken áthaladó gamma sugárzás intenzitásé

I = Iv exp - [ ( ps - pv . 9 v) c e m X J (7)