Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése
29 3.2 A HORDALÉK TÖMÉNYSÉGÉNEK HELYSZÍNI MÉRÉSE A lebegtetett hordalék mintavevők minden tipusának közös és legfőbb hátránya, hogy a mintavétel után csak hosszabb idő elteltével határozhatók meg az eredmények. A kivett mintákat vagy helyszini szűrés esetén a szürőlapokat laboratóriumba kell beszállítani további kezelés és elemzés végett, és a töménység értéke csak ezek eredményeként kapható meg (lásd a 3.7 fejezetet). A helyszini hordaléktöménység-mérők áthidalják ezt a nehézséget azáltal, hogy közvetlenül a töménységet mérik: elektronikus úton meghatározzák egy, a hordalékos vizbe meritett sugárforrásból eredő elektromágneses sugárzás elnyelődésének mértékét, amely a viz-hordalék keverék sűrűségének függvénye. A sugárzás viszonylagos csökkenését a hitelesitési görbe segítségével könnyen és gyorsan át lehet alakítani töménységgé.A helyszini hordaléktöménység-mérők másik jelentős előnye, hogy irómüszer kapcsolatható hozzájuk, és igy a töménység változása egy kiválasztott pontban hosszabb ideig folyamatosan feljegyezhető. Mindkét emlitett körülmény igen fontos a hidrológus száméra, különösen árhullámok idején, részben azért, mert a töménységadatok már a helyszínen rendelkezésre állnak, részben pedig mert a hirtelen változó és rövid ideig tartó töménységcsúcsértékek észlelhetőkké válnak. 3.2.1 Optikai zavarossáq-mérők A látható fénysugárral működő helyszini hordaléktömény- ség mérőket azért nevezzük zavarosság mérőknek, mert a fényintenzitást nemcsak a vizben lebegő hordalékszemek.hanem a szerves lebegtetett anyagok, valamint a vizet elszinező oldott a- nyagok is csökkentik.
