Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

27- olyan helyeken, ahol nincs lehetőség pontban,vagy mélység szerint összegező minták vételére, azaz ahol nincs hid,csónak, vagy más lehetőség a rendes mintavevő felfüggesztésére és leeresztésére, illetve ahol semmilyen más mintavevő nem áll rendelkezésre ;- olyan állomásokon, ahol nincs megfelelő észlelő személyzet, vagy ahol nincs idő részletesebb mérések végrehajtására;- hevesen áradó vagy apadó folyókon. Ebben az esetben a sűrű időközönként vett meritős minták pillanatnyi voltuknál fogva több felvilágositást adhatnak a hordaléktöménység változásáról az árhullám alatt, mint egy-két részletes mérés. Ez utóbbi ugyanis időigényessége miatt csak a permanenstől igen távol álló áramlási viszonyok között hajtható végre.

Azokban az esetekben, amikor felszini mintákat gyűjtenek, a pontbeli felszini hordaléktöménység és a keresztszelvény átlagos töménysége között utólag összefüggést kell felállítani, részletes mérések segítségével. Ez az eljárás leginkább olyan folyókon felel meg, ahol a hordalék töménysége eléggé egyenletesen oszlik el a keresztszelvény mentén, azaz finom iszapot és agyagot lebegtető és igen turbulens vízfolyásokon.

Állóvizekben (tavakban) és igen kis áramlási sebességek esetén, ahol az áramlás megzavarása a mintavevő által elhanyagolható, függőleges mintavevők is alkalmazhatók. A tartályul szolgáló függőleges hengert vagy csövet a kivánt mélységbe süly- lyesztik, és pillanatnyi, vagy időben összegező mintát vesznek .

Egy USA-beli kutatócsoport mintegy 65 lebegtetett hordalék mintavevőt ismertet, amelyeket a világ különböző részein használnak (40, 60). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (iSO) csak az ismertebb mintavevők főbb tipusait emliti (27/d). A lebegtetett hordalék mintavevők kifejlesztésében és gyártásában vezető országok a következők: USA, Szovjetunió, India, Hollandia.