Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése
18 vízfolyásokon alkalmazható és akkor is lehetőleg a b) változatnak megfelelően. A c) változat akkor javasolható, ha a vízhozamot előzetesen nem mértük meg. (2) Több függély egyenletesen kiosztva a keresztszel - vényben az egyenletes sebességgel végzett, mélység szerinti integráló mintavételnél (lásd: 3.1.2) használatos.A keresztszelvényt 10-25 egyenlő szélességű lamellára osztjuk és minden lamella közepén veszünk mintát. Ez az eljárás különösen azért alkalmas a mélység szerint integráló mintavétel számára, mert a vízhozam eloszlásét a keresztszelvény mentén nem kell ismernünk . (3) Az egyenlő vizhozamú lamellák középpont j ában vett füq- gélyek a rendszeres vízhozam és hordalékmérési szelvényekben használatosak. Az egyenlő vizhozamú részterületeket vagy az észlelő határozza meg szemlélet útján, ez azonban nagy gyakorlatot igényel, vagy számítással korábbi vizhozammérések adatai alapján állapítják meg. Ha minden mintavételi függély azonos vizhozamú lamellához tartozik, ha a mintákat mélység szerint integráló műszerrel vesszük, és ha minden minta azonos térfogatú, akkor az összes minta egy, a keresztszelvény átlagos töménységére jellemző mintává egyesíthető. 3.1.2 A mintavevők főbb típusai és működtetésűk A lebegtetett hordalék töménysége pontról-pontra változik a keresztszelvény mentén és egy pontban is ingadozik az i- dő függvényében. A legalkalmasabb mintavevőt és mérési eljárást ezért az adott körülményektől, és az elérni kívánt pontosságtól függően kell megválasztani. A keresztszelvény valamely függé- lyének átlagos horda lék töménységét vagy a függély különböző pontjaiban mért töménységek átlagaként lehet méghatározní,vagy mélység szerint összegező mintavevő alkalmazásával. Ez utóbbival mért hordaléktöménység szükségszerűen megegyezik a függély átlagos töménységével.
