Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
2. A hordalék keletkezése és részvétele a hidrológiai folyamatokban
15 teljes hordalékhozam görgetett és lebegte tett részből áll, és az utóbbi tartalmazza az úgynevezett elmosott anyagot is,A görgetett hordalék mozgása közben csaknem állandóan fizikai kapcsolatban marad a fenékkel és gurulva, csúszva és ugrálva halad tova, A lebegtetett hordalék szemcséit az áramlás turbulenciája jelentős ideig lebegésben tudja tartani, ezek tehát mozgásuk közben nincsenek kapcsolatban a mederfenékkel és haladási sebességük a viz áramlási sebességéhez áll közel. A lebegtetett hordalék hozamát az adott folyó kiválasztott keresztszelvényén másodpercenként áthaladó hordalék tömegével szokták kifejezni. A különböző lebegtetett hordalék mérési eljárások a hordalék töménységét határozzák meg. Ez utóbbi a hordalék térfogategységre vonatkoztatott tömegét jelenti, 3 és hazánkban többnyire milligramm/literben, vagy kg/m -ben fejezik ki. (Az angolszász szakirodalomban a zagy egységnyi tömegének milliomod része (ppm) is használatos. Ez 16 000 ppm-ig megegyezik a mg/liter-rel, efölött egyre jobban eltérnek egymástól.) A lebegtetett hordalékhozam és a hosszabb idő alatt szállított hordalékmennyiség ismerete elsősorban az ivó- és ipari vízkivételek, a vízkezelés megtervezése, vizkivételi és öntöző csatornák, tározók, tavak feliszapolódásának előrejelzése és megakadályozása, csökkentése szempontjából szükséges. A görgetett hordalékhozam és a hosszabb időszak alatt szállított görgetett hordalékmennyiség minél megbizhatóbb becslése pedig elsősorban a folyószabályozási, folyócsatornázási,hajózási,vizi- energia hasznositási tervezés és kivitelezés számára igen fontos. A továbbiakban a hordalékjellemzők mérését lebegtetett és görgetett részre osztva tárgyaljuk.
