Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)
2. A hordalék keletkezése és részvétele a hidrológiai folyamatokban
13 2. A HORDALÉK KELETKEZÉSE ÉS RÉSZVÉTELE A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOKBAN A vízfolyásokban a vízzel együtt mozgó szilárd anyagokat gyűjtőnéven hordaléknak nevezzük. A mérnöki gyakorlatban hordaléknak csupán a 0,002 mm-nél nagyobb szemnagységú szervetlen, általában ásványi eredetű anyagot tekintik. A továbbiakban az ásványi hordalék hozamának mérésével foglalkozunk. Ennek mozgását döntő módon meghatározza sürüsé3 ge, amely közelítően 2650 kg/m , tehát jóval nagyobb a víznél. A vízzel azonos, vagy éppen kisebb sűrűségű szerves lebegtetett anyagok ülepedése, felkeveredése, szállítása nyilvánvalóan egészen eltér az ásványi hordaléktól. A sűrűség pontos meghatározása laboratóriumi feladat és részleteivel itt nem foglalkozunk, mivel témakörünkön, a hordalékhozam helyszíni mérésén kívül esik. A hordalékszemek sűrűségének és más fizikai jellemzőinek, például alaki tényezőjének meghatározásával Ivi- csics (29) foglalkozik. A durva hordalék általában az egyes kőzetek kavicsdarab- jaiból tevődik össze. Az ásványi összetételt tekintve, általában igen sokféle kőzet kavicsait és nagyon sok különböző ásvány kristályait találjuk az egyes folyók hordalékában.Az ásványi összetételt kőzettani laboratóriumokban, egyetemi geológiai tanszékeken határozzák meg. A hordalékszemek nagysága széles határok között változik: a többmázsás görgetegtől a finom iszapig terjedhet, igy a folyóvizek hordaléka legtöbbször különböző szemnagyságok keverékéből áll. A szemösszetétel meghatározásával és jellemzésével Bogárdi (ll) részletesen foglalkozik.
