Raffai Sarolta: Föld, ember, folyó (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983)
Hetedik fejezet
amint a gatyarothasztó hőségben főttünk kint a földeken, s majdnem mindig hárman, Luca, Gergely meg én... ez a körülrajongott asszony soha, de soha. Egyetlen nyomorult napig sem. Újra éreztem bőrömön a csípős izzadságot, a csontjaim, izmaim sajgását, ereim feszítő lüktetését, a kegyetlen, a korommal any- nyira összeegyeztethetetlen, gyakran megiámolyogtató, gyilkos erőlködést egy-egy kötegnyi kukoricafatty cipelésekor, kaszálásban, zsákoláskor... s ő egy szóval sem kérdez. Egy szava nincs hozzám. S öregszüíém felől sem érdeklődik, aki nélkül pedig semmire se jutottunk volna. És ezután ? Hogyan lesz ezután? Mondtam valamit, taián dadogva, hogy a napszámosok után kell néznem, hogy öregszüíém vár... magam sem tudom. Fölálltam, s indultam kifelé. Talán egy pillantása utolért még, de a szava nem, pedig nehezen vonszoltam magam. Csak édesanyámra figyelt, csak őt nézte még mindig. Vezettem a lovat, nem ültem rá. Azután sokáig üldögéltem még a sötétedésben, mire öregszülém megjött a szekérrel. Akkor elláttam a jószágot, némán, azt se tudva, mit csinálok, s leroskadtam a konyha küszöbére. Öregszüíém szalonnát, túrót, korai zöldpaprikát tett az asztalra, s invitált jó szívvel. Csak a fejem ráztam.- Nem akarsz beszélni róla? - érintette meg a vállam, hogy kiállt mellém, nyári estét nézni.- Nem.- Attól, hogy a lábát ellőtték, még segítségedre lehet.-Attól igen. Megrémült.- Csak nem veszekedtek... máris ? Lehetne rosszabb is... talán így a jobb. Talán.- Nem. Ne aggódjék.-Már azt hittem... azért menekültél el. Hogy tán rájött valamire. Hogy rosszkor nyitott be. Fanyalogva húztam el a szám, éppen, mint édesanyám szokta.- Ha attól tartott öregszülém, ne féljen. Nem tud ő semmit.- Hál’ istennek.- Ahhoz képest, hogy megtagadta, túlságosan gyakran emlegeti az Istent - mondtam ingerülten.- Más bajod nincs velem? - bántódott meg. Vele! Ha sejtené, hogyan vártam én az apámat... az utóbbi két évben különösen. Mindent, amit elgondoltam, kiterveltem, 264
