Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
kh-ra mérsékelte az érdekeltségi hozzájárulást, holott a munkák jelentős hányada még nem készült el. 1962-ben a Társulat csupán 453 m:l földmunkát tudott elvégezni — ami pedig nem több, mint 1 fő kubikos egy hónapi teljesítménye — de ugyanakkor az adminisztrációs költségek az év folyamán 18 149,— Ft-ot tettek ki. 1962-ben sem a Társulat sem a Vízügyi Igazgatóság már egyetlen határozat- képes közgyűlést sem tudott összehívni. Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság nem működött. A fentiekre tekintettel a Vízügyi Igazgatóság 1963. április 10-én kelt 2928/1963 sz. felterjesztésében kérte az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy a Társulatot oszlassa fel, és rendelje el beolvasztását a Hoboli Vízrendezési Társulatba. Az OVF a felszámolási eljárás lefolytatására központi megbízottat rendelt ki a Társulat élére, aki a vonatkozó jogszabályok szerint közel másfél éven át ellátta a Társulat közgyűlésének és intézőbizottságának feladatát. Végül is 1964. december 31-ével a Társulatot az OVF a 30.397/1964 sz. rendeletével feloszlatta, és egyidejűleg az Almás-Okorközi Vízrendezési Társulatba beolvasztotta. A Társulat közel öt éves működésének és hét éves fennállásának időszakában végzett munkáját az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Év Érdekeltségi terület kh Mentesített terület kh Érdekeltségi hozzájárulás Ft/kh/év Csatornahossz km Földmunka 1000 m:{ Költség m/Ft Állami támogatás m/Ft öszszes rendezet V. A Tanácsi 1958 1200 350 30,— 31 8 5,6 75 80 1959 2387 530 30,— 57 12 8,0 108 50 — 1960 2387 610 30,— 57 17 14,2 179 — 70 1961 2387 85 30,— 57 2 3,0 47 20 — 1962 2387 25 20,— 57 1 0,5 39 — — 1963 2387 — — 57 — — — — — 1964 2387 — — 57 — — — — — Ossz.: — 1600 — — 40 31,3 448,0 150 70 220 E>ürüs-Váradi Vízrendezési Társulat — Bürüs 1959. augusztus 25-én új társulat alakult a Dráva völgyében. E térségben különösen nagy hagyományai voltak a vízrendezési munkáknak. Még a „Fekete, Pécsi és Eger- szegi Vízlecsapoló Társulat” építette ki az egykori uradalom megrendelésére azt a lecsapoló rendszert, melynek gerincét a most alakult Társulat is esetenként felhasználhatta. A felszabadulást követően a környéken a Szentegáti Állami Gazdaság 20,41 km csatornahálózatot létesített 37 357 m:! földmunkával, 570 000,— Ft költséggel, mely beruházás alig egy-két esztendő alatt megtérült. A vízrendezés Onti-major, Szentegát-Elek, Péterfa és Galambos puszta határában történt. Az itt jelentkező igen kedvező tapasztalatok ösztönzően hatottak a társulat megalakítására. Minden bizonynyal ennek köszönhető, hogy az alakuló taggyűlés egyhangú szavazattal döntött a Társulat létrehozása mellett. Az alapító nagyüzemek a bürüsi termelőszövetkezet és a 83
