Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
Kezdetét vette az 1962-től 1967-ig terjedő időszak, a „megszilárdulás időszaka”. A termelőszövetkezetek belső viszonyai, szervezeti keretei rendeződtek, az üzemi szervezet és üzemszervezés bevált formái általánossá váltak és megszilárdultak. A szövetkezeti mozgalom fejlődése most felgyorsult, és új, sajátos vonásokkal gazdagodott. A termelőszövetkezetek üzemi méretei a szocialista átszervezés megindításától napjainkig folyamatosan emelkedtek, és 1961—72 között lényegében egyenletesen 50%-kal nőtt az egy termelőszövetkezetre jutó közös földterület (6. ábra). A szövetkezetek száma ugyanezen időszakban — 4205-ről 2315-re — 46%-kal csökkent. Átrendeződött a termelőszövetkezetek száma a földterület nagysága szerint is (7. ábra). A méretek változása arra utal, hogy az átszervezés befejezése után nem jöttek létre állandósult nagyüzemi keretek, hanem azok folyamatosan változtak és változnak a közös gazdálkodás üzemszervezésének belső fejlődésével együtt. Eg y termelőszövetkezetre jutó közös földterület (ha) 1950 1955 1950 1955 1972 6. ábra Termelőszövetkezetek megoszlása földterületük nagysága szerint Már utaltunk arra korábban is, hogy a társulati mozgalom fejlődése és a mezőgazdaság szocialista átalakulása minden korszakban kölcsönösen hatottak egymásra. Az újtípusú társulatok története szorosan összefonódik a magyar falu fejlődésével, a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek megváltozásával. A mezőgazdasági termelés biztonsága és fokozása érdekében tett erőfeszítések minden időben kapcsolódtak a vízgazdálkodási feltételek megjavítását célzó intézkedésekhez, így a társulati mozgalom ügyéhez is, ezért e mozgalom mindig része volt szövetkezeti politikánk, társadalmi fejlődésünk egészének. A társulatok fejlődésére mind országos viszonylatban, mind pedig a Dráva völgyében egyaránt hatottak azok a közgazdasági körülmények, melyek végső soron elengedhetetlenné tették az anyagi erőforrások fokozott koncentrálását, és elvezettek a területi összevonások szükségszerűségének felismeréséhez. Mint említettük, 1960-ban az ország területén 227 vízgazdálkodási társulat működött kereken 2,9 millió kh-on, de 1965-ben már csak 137, ugyanakkor együttes érdekeltségi területük meghaladta a 8,0 millió kh-at! 1958—65 között az ország társulatai kiépítettek, illetve jókarba- helyeztek 3647,5 km hosszú csatornahálózatot, elvégeztek 6,056 500 rrr földmunkát kereken 153 millió Ft költségráfordítással, ezáltal mintegy 4,2 millió kh területen szüntették meg a belvizeket, vagy tették biztonságosabbá a mezőgazdasági termelést. 1960—65 között a Dráva völgyében — Dél-Baranyában — is egymás után szűnnek meg összevonások útján az 1958—60-as években alakult kis társulatok. Míg 1960-ban 8, addig 1965-ben már csak három vízitársulat működik a területen. 1961-ben megala64
