Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében

Az év első felében a tavaszi közgyűlésen választott 7 tagú intézőbizottság és 7 tagú ellenőrzőbizottság a fenti célkitűzések megvalósításán fáradozott. Rövidesen azonban újabb feladatok is jelentkeztek. A nyár folyamán ugyanis felvetődött a Szigetvár-környéki és a Dráva—feketevízközti társulatok egyesítésének a gondolata. Az anyagi erőforrások egyesítésében rejlő újabb lehetőségek felismerése gyorsan döntésre vezetett. A Szigetvár-környéki Vízgazdálkodási Társulat július 16-án, a Dráva—feketevízközti Vízgazdálkodási Társulat július 22-én egyhangú taggyűlési határozatokkal kimondta a két társulat 1969. augusztus 1. hatállyal történő egyesülését.

Az egyesülést rövidesen követő első taggyűlésen — 1969. augusztus 25-én — az egybeolvadt két társulat új nevet vett fel:

Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat — Sellye

Az új Társulat érdekeltségi területe 249 562 kh-ra növekedett. Szükségessé vált a korábbi szervezeti szabályzat átdolgozása, és új alapszabály megalkotása. A taggyűlés titkos szavazással megválasztotta az 5 tagú intézőbizottságot és az 5 tagú ellenőrzőbizottságot, majd meghatározta azokat a feladatokat, melyek az 1969. év folyamán a jelentősen megnövekedett működési területen megoldásra vártak. Ezek a feladatok ismét nagy erőpróbát jelentettek a Társulat új vezetőségének és valamennyi dolgozójának egyaránt. Rendkívüli erőfeszítéseket igényelt annak biztosítása, hogy az egyesülés következtében előálló szervezeti változások ne hassanak károsan a gazdasági élet területén. E nehéz feladatot sikerült maradéktalanul megoldani. Véglegesen megoldódott a Társulat műszaki vezetésének közel egy évtizede vajúdó problémája az új főmérnök munkába állításával. Megerősítették a műszaki tervező csoportot szakképzett vízgazdálkodási szakemberek felvételével. Létrehozták az igazgatási és jogügyi feladatok ellátására hivatott új szervezeti egységet. Szakképzett műhelyvezetőt alkalmaztak. Felépítettek saját erőből további három szolgálati lakást. A távol iakó dolgozók munkahelyre történő szállítása érdekében egy mikrobuszt vásároltak. Valamennyi munkás-állományú dolgozó részére biztosították a kollektív szerződés szerint járó munka- és védőruhát. Kialakították a jól felszerelt munkásszállások sorát. Létrehozták az üzemi KISZ alapszervezetet, mely már az első — és legnehezebb — időkben is jelentős társadalmi munkával segítette a műszaki tervezési feladatok eredményes megvalósítását.

A mindennapi gondok mellett a Társulat vezetői arra is szakítottak időt, nogy a további fejlődés lehetőségeit kutassák. Kidolgozták a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya ajánlásainak megfelelően a Társulat távlati fejlesztési tervét.

Ebben körvonalazták legfontosabb célkitűzéseiket, meghatározták a vízügyi feladatok végrehajtásának sorrendjét. A fenntartási munkák hatékonyságának növelése érdekében új utakat kerestek: a vegyszeres gyomirtás bevezetése, a fűkaszálás és iszaptalanítás gépesítése mellett döntöttek. A talajvédelmi feladatok megoldásának elősegítése érdekében célgépek beszerzését határozták el. Az öntözéses gazdálkodás elterjesztése céljából fejlesztették a vízhasznosítással kapcsolatos szaktanácsadást, melyet ebben az évben már 1250 kh-on végeztek. Felkészültek a falusi lakosság közműves vízellátásával kapcsolatos építőipari feladatok megoldására is.

Vízépítőipari -fwirrfcrajtik súlypontját a kiemelt területek vízgazdálkodási létesítményeinek fejlesztésére helyezték. Üzemtervükben meghatározott célkitűzéseket — az egyesüléssel járó gondok ellenére — 127%-ra teljesítették az alábbiak szerint:

123