Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében

Istvánéi

belvízrendezés

5,3 km

9 103 mn

368 m/Ft

Drávagárdony

Nagydűlői-árok

2,2 km

3 803 m:l

118 m/Ft

Darány

Borbélyos-árok

3,5 km

7 609 m:l

251 m/Ft

Potony

Breznyei-árok

6,5 km

9 334 m:1

464 m/Ft

Baksa

Malom-árok

9,4 km

16 866 m:l

505 m/Ft

Görcsöny

Cserkei vf.

5,6 km

10 020 m:l

455 m/Ft

Az 1965 tavaszán hozott taggyűlési határozat végrehajtásaként 1966. február 18-án a Siklós-környéki Vízgazdálkodási Társulat átadta vagyonát a befogadó Dráva- feketevízközti Vízgazdálkodási Társulatnak, majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság 63 600/1966. számú, április 28-án kelt engedélye alapján május 1-én beolvadt a befogadó társulatba.

Barcs, Szülök és Csokonyavisonta termelőszövetkezetei — területük egy részével — szintén beléptek a Társulat tagjai sorába. így 1966 májusában a Társulat érdekeltségi területe 185 147 kh-ra növekedett, és határait nyugaton a Zimona-patak medre, keleten pedig Villány, Magyarbóly, Lapáncsa és lllocska községek közigazgatási területe szabta meg. A kiemelkedően nagy működési területen jelentkező műszaki feladatok megfelelő szinten történő ellátása most már feltétlenül megkövetelte egy jól képzett, széles látókörű mérnök munkába állítását. Az október közepén műszaki vezetőként alkalmazott mérnök azonban nem bizonyult alkalmasnak a feladatköre ellátására, így pár hónap múlva a Társulat ismét műszaki vezető nélkül maradt. A fejlődés pedig egyre magasabb követelményeket támasztott a Társulattal szemben.

Az 1967. év döntő fordulatot hozott a Társulat életében. Mint arra már korábban utaltunk, az állami támogatások 1967. évi rendszeréről szóló 3004/9/1966. (Vili. 3.) számú kormányhatározat, valamint ennek végrehajtási utasításai, a Dráva folyó mentén mélyen fekvő területeket kiemelt körzetté nyilvánították. Ezzel kezdetét vette e térségben az a napjainkban befejezéshez közeledő komplex meliorációs munka, mely a Dráva-feketevízközti Vízgazdálkodási Társulat részéről hatalmas erőfeszítéseket követelt, de egyben megnyitotta az utat rohamos fejlődése előtt is. A Társulat vezetői felmérték a rájuk váró feladatok nagyságát, és tervszerű munkával készültek fel arra, hogy eleget tegyenek a vezetésük alatt álló Társulattal szemben támasztott követelményeknek. A legsürgősebb tennivaló volt a kiemelt terület mezőgazdasági üzemeit érintő közcélú csatornák rendezése, ezáltal az üzemen belüli létesítmények kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az ugrásszerűen megnőtt igényeket azonban a hagyományos technológiai eszközökkel — a kubikos lapátjával — már nem lehetett kielégíteni. A vízrendezési munkák gépesítésének feltételei tehát megértek. A korszerű technológia bevezetése a Társulat helytállásának kulcsfontosságú kérdésévé rangosodott. E nehéz időszakban a Vízügyi Igazgatóság sietett a Társulat segítségére. Könyvjóváírással átadta azokat a felújított földmunkagépeit és egyéb termelő eszközeit, melyeket saját feladatai megoldásánál nélkülözni tudott. Ezzel a lépéssel indult meg a Társulatnál a nehéz fizikai munka gépesítésének folyamata.

Az első munkaeszközök az alábbiak voltak: 1 2 * 4

1 db VB—20-as kotrógép,

1 db UPM—1 típusú úszókotró,

5 db DT—54 típusú erőgép,

5 db 2,75 m:l-es nyesőláda,

2 db tolólap,

1 db 15 fm-es szállítószalag,

4 db különböző típusú építési szivattyú-agregát.

119