Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
kuló közgyűlésen felvetődött az ekkor még önállóan működő Drávái Nyárigát Társulat beolvadásának gondolata, mégis a tényleges fúzió csak közel két év múltán valósulhatott meg. A Társulat működési területét az alakuló közgyűlés elé terjesztett és ott elfogadott előzetes műszaki- pénzügyi- gazdasági számítás 30 921 kh-ban határozta meg. A Társulat határait keleten a Fekete-víz, délen a Dráva folyó, nyugaton a Korcsina- csatorna keleti vízválasztója, északon a Körcsönye-csatorna déli vízválasztója alkotta. Mint ebből is kitűnik, a Drávái Nyárigát Társulat egész területe az új társulat határain belül helyezkedett el, mégsem tartozott az érdekeltségi területbe, így a Dráva- feketevízközti Vízgazdálkodási Társulat csak 25 707 kh után vetett ki 1961. évben 10,— Ft/kh érdekeltségi hozzájárulást. 1961. esztendő a jövő évi feladatokra történő felkészülés jegyében telt el. A november 21-én megtartott közgyűlés a korábbi 7 tagú intézőbizottságot visszahívta, és helyébe — az eredményesebb munka érdekében egy szűkebb körű, 3 tagú testületet választott. Az ugyancsak 3 tagú ellenőrzőbizottságot megerősítette tisztségében. A most alkalmazott másodállású mérnök és technikus feladatává tették a jövő évi kiviteli munkák műszaki terveinek elkészítését. 1962-ben a Társulat már jelentős eredményeket tudott felmutatni a vízkárelhárítási feladatok terén. A sellyei ,,Ormánság I” termelőszövetkezet határában 15 412 m3, a Csányoszró—Nagycsány községekben gazdálkodó „Összetartás” Tsz területén 14 080 m3, Drávasztára és Zaláta határában 3 308 m3 földmunkával összesen 31 km hosszú lecsapoló csatorna készült el. A vízkároktól mentesített terület 1 700 kh-at tett ki. Az elért eredmények láttán Kétújfalu, Teklafalu—Endrőc, Drávafok, Bogdása, Vajszló, Drávasztára, Marócsa községek termelőszövetkezetei, továbbá a Mecseki Állami Erdőgazdaság kérik felvételüket a Társulat tagjai sorába. Az október 25-én tartott közgyűlés helyt ad a Drávái Nyárigát Társulat beolvadására irányuló kérelemnek is, és úgy dönt, hogy 1963. január 1. hatállyal befogadja azt. így a Társulat érdekeltségi területe 1963. január 1-től 37 016 kh-ra nő. A növekvő feladatok már 1962 tavaszán arra késztetik a-Társulat intézőbizottságát, hogy a pénzügyi vezető munkakörét főfoglalkozású munkavállalóval töltse be. Egyidejűleg a műszaki vezetői feladatok ellátására is új mellékfoglalkozású mérnököt alkalmaznak. Elhatározzák, hogy a működési területük egészére kiterjedő komplex vízgazdálkodási tanulmánytervet készíttetnek. A dolgozókról való gondoskodás, a törzsgárda kialakítására irányuló törekvés tükröződik abban az intézkedésben, hogy a Társulat az év folyamán 20 fő részére munkásszállást biztosít. Most szerzik be az első és legfontosabb eszközöket, berendezéseket. Felvetődik a székház vásárlásának gondolata is. Mindez azt bizonyítja, hogy a Társulat már működésének legelső szakaszában gondos mérlegelés alapján, tervszerűen készült fel a vállalt feladatai megoldására, a következő esztendők sikeres munkájának megalapozására. A megfelelő előkészítő munka eredménye nem maradt el. Az 1963. évi termelési feladatok az elmúlt évihez viszonyítva háromszorosára emelkednek, a Társulat dolgozói mégis maradéktalanul megvalósítják célkitűzéseiket. A több, mint 2,1 millió forint éves termelési érték a legnagyobb a Dél-Dunántúl társulatainak eredményei között, de egyben országos szinten is kiemelkedően magas. 1963. évtől kezdődően a Dráva-feketevízközti Vízgazdálkodási Társulat mind működési területének kiterjedését tekintve, mind pedig a termelési eredményei alapján az élre tör, és vezető helyét már mind végig megőrzi. 1963. évben a vízrendezési feladatok termelési értéke 1 811 388,— forint. A fenntartási munkákra kereken 214 ezer forintot fordítottak. A tagszövetkezetek részére 115
