Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
1965. évre a Társulat mérsékeltebb feladatokat tűzött maga elé. Éves termelési kapacitásának pénzügyi hátterét 2 095 000,— Ft összegben határozta meg, és ezt a tervét végül is 138,5%-ra teljesítette. Okorág, Sumony, Kárász-puszta, Dencsháza, Szigetvár mezőgazdasági nagyüzemeinek területén kereken 46 km-rel nőtt a kiépített, illetve rendezett lecsapolócsatornák hossza. A fontosabb munkahelyek és a végzett feladatok termelési értékei így alakultak: Cser-patak 626 861 m/Ft Simonfa 41 723 m/Ft Gyöngyös-patak 44 742 m/Ft Hóból 137 469 m/Ft Kárász-puszta 143 324 m/Ft Dencsháza 146 912 m/Ft Bürüs-Várad 76 024 m/Ft Okorág, Völgyi árok 31 733 m/Ft Szentdénesi vízrendezés 234186 m/Ft Sumony belterület 128 061 m/Ft Kengyelesi árok 95 296 m/Ft Somogyhárságy 43 976 m/Ft Somogyapáti 14 638 m/Ft Hamuháza 10 267 m/Ft Jelentős erőfeszítéseket tett a Társulat a január 1-én beolvadt hoboli és molványi ársulatok területén korábban kiépült árokhálózat karbantartására. A működési területen lévő víziművek fenntartására 241 ezer forintot fordítottak. A kibővített működési területen a társulati csatornák összes hossza 532 km-t tett ki. Ebből az év végéig 376 km (71%) rendezése történt meg. Az érdekelt mező- gazdasági nagyüzemek körét most 22 termelőszövetkezet, 2 állami gazdaság, 1 erdő- gazdaság, és további négy egyéb gazdaság alkotta. Együttes területük 39 699 kh-at tett ki. A termelőszövetkezeti érdekeltség kereken 60%-ra alakult. Az év folyamán sokasodtak a gondok a Társulat belső életében, mert nem sikerült felszámolni a múlt évben elkezdődött, és a társulati törekvésekkel össze nem egyeztethető egyéni kezdeményezések láncolatát. A személyi állomány egy része kicserélődött, a korábbi szilárd .törzsgárda felhígult. A Társulat pénzügyi vezetését új főkönyvelőre bízták. A sok gond ellenére a Társulat elért eredményei még nagy reményekre jogosították fel mind annak vezetőit, mind pedig a felügyeleti szerveket. Ekkor még mindenki joggal hitte, hogy a Társulat úrrá tud lenni a támadt nehézségeken, és nyomtalanul letörli majd a társulati élet tisztaságán esett foltokat. Ez a hit táplálta azokat a célkitűzéseket is, melyek a Társulat újabb kibővítésére irányultak. 1965-ben vetődött fel az a gondolat, hogy a Társulat tevékenységét az egész Gyöngyös—Almás vízrendszerre ki kell terjeszteni. A Társulattal szemben táplált bizalom jeleként kell értékelni azt is, hogy az Almás—Okorközi Vízrendezési Társulat adhatott otthont 1965. évtől kezdődően az egész Dél-Dunántúl területére kiterjedő feladatkört ellátó Együttműködési Csoportnak. A csoport a társulatok műszaki- és belső pénzügyi ellenőri teendőit volt hivatva ellátni. A felmerült költségeket érdekeltségük arányában az érintett társulatok közösen viselték. Az 1965. április 10-én megtartott közgyűlés úgy határozott, hogy 1966. január 1-én az Almás—Okorközi Vízrendezési Társulat új nevet vesz fel, mely tükrözi a vízgazdálkodási feladatok kiterjesztésére irányuló törekvéseket. A Társulat új elnevezése : 108
