Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében

öntözéses gazdálkodás elősegítését célzó öntözőcsatornák és tározók létesítését, de az erózió elleni védelem megszervezését, és az ezzel kapcsolatos műszaki munkák végrehajtását is. Az itt megfogalmazott új feladatok jegyében vásárolta meg a Társulat a múlt évben hozott közgyűlési határozat alapján az MA—40 típusú öntözőberendezést 257 ezer forintért, melyet nagy sikerrel használt az év folyamán a dencsházai „Március 15” Tsz. A fenntartási munkák fontosságának felismerését jelzi, hogy a Társulat növeli a csatornaőri létszámát. Ebben az évben merül fel először a társulatok életében az együttműködés gondolata. Az Almás—Okorközi Vízrendezési Társulat egy újabb műszaki dolgozót alkalmaz, melynek feladatává teszi, hogy a Baranya megyében működő társulatok mindegyike számára gondoskodjon a műszaki tervekhez szükséges költségvetések előírás szerinti elkészítéséről. A felmerült költségeket a végzett munka arányában az érdekelt társulatok közösen viselik.

A Társulatoknál megmutatkozó új törekvések, a fejlődés irányába ható bátor kezdeményezések a társulati tevékenység egyre szélesebb körű kibontakozásának első jelei. Az alkotó szellemi erő párosul a termőföldek védelme érdekében végzett újabb belvízmentesítési munkák eredményeivel. 1962-ben 38 km-rel nő a rendezett, vagy új csatornák hossza. A kereken 42 ezer m3 földmunkára az évi 1 360 ezer forint kiadásból 869 ezer forintot fordítanak. Botykapeterden 9 294 m3, Rózsafán 6 732 m3, Csoboka-pusztán 1 539 m3, Kárász-pusztán 3 342 m3, Dencsházán 5 452 m3, Sumony- ban 1 799 m3, Okorágon 2 206 m3, Bánfán 3 972 m:i földmunka készült. Kisebb munkák folytak Papp-puszta, Besence, Páprád és Becefa térségében. A belvizektől mentesített mezőgazdasági terület nagysága mintegy 1 800 kh-ra rúgott. Mindezek a munkák méltán váltották ki a tagok és érdekeltek teljes megelégedését, és egyben jelentős mértékben járultak hozzá a társulati mozgalom sikereihez is a Dráva völgyében.

Az 1963-as esztendő nem hozott látványos sikereket. A Társulat megfelelően kialakított műszaki-, pénzügyi- és munkás gárdával kezdhette meg munkáját. Szilárd szakmai apparátusa, stabil kubikos-brigádjai biztosítékul szolgálhattak arra, hogy különösebb megerőltetés nélkül újfent megoldják azokat a feladatokat, melyeket éves üzemtervükben maguk elé tűztek. A korábbi éveknek megfelelő költség'zinten, takarékosan gazdálkodtak. Ebben az évben mutatták ki először végzett vízépítőipari munkájuk népgazdasági szinten mért termelési értékét, mely 1 485,2 m/Ft-ra adódott. Az ehhez tartozó önköltség kereken 990 ezer forintot tett ki. Figyelemre méltó, hogy tovább növelték a kiépített víziműviek fenntartására fordított pénzeszközeiket.

1963-ban újabb 44 558 m3 földmunkával 32 201 fm csatornahálózatot építettek ki, mely további kereken 3 000 kh-on tette biztonságosabbá a mezőgazdasági termelést. A munkák súlypontját a Szentegáti Állami Gazdaság és a botykapeterdi „Hajnal- csillag” Tsz területeinek lecsapolására helyezték. Okorág és Monosokor térségében befejezték az elmúlt évben megkezdett munkát. Dencsháza és Sumony községek területén beindult egy több évre ütemezett vízrendezési munka.

A Társulat működési területe lényegében nem változott 1962. évhez képest, mindössze az Ókor—Bükkösdi víz és a Fekete-víz találkozásánál módosult az új alapszabály értelmében a Társulat határa úgy, hogy a Szentlőrinc—Nagycsány ösz- szekötő út által levágott mintegy 200 kh nagyságú terület már nem tartozott az érdekeltségbe. A társulati tagok területe azonban 24147 kh-ra növekedett a tsz-tag- ság gyarapodásának következtében. 1964 elején

106