Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)

Pontyfélék családja – Cyprinidae

lék uralják az édesvizek halfaunáját. Éppen ezért közvetett és közvetlen gazdasági jelentőségük egyaránt nagy. Észak-Amerika kivételével mindenütt

2. TÁBLÁZAT

A pontyfélék garatfogainak száma

Halfaj

Egy garatíven számolt fogsorok

A fogak száma soronként (a gyakoribb variánsokkal) bal oldali jobb oldali g a r a t í v e n

Bodorka

1

6

5

(5)

Leánykoncér

1

5

6

Gyöngyös koncér

1

6

5

Amur

2

2,5

4,2

(2,4)

(5,2)

0,4)

Vörösszárnyú

2

3,5

5,3

keszeg

(2,5)

(5,2)

Nyúldomolykó

2

2,5

5,2

(3,5)

(5,3)

Domolykó

2

2,5

5,2

Vaskos csabak

2

2,5

4,2

(5,2)

Jász

2

3,5

5,3

(4,5)

Fürge cselle

2

2,5

4,2

(2,4)

(5,2)

Balin

2

3,5

5,3

Kurta baing

2

1,5

4,1

(2,5)

(5,1)

(4,2)

Küsz

2

2,5

5,2

(2,4)

(5,1)

Sujtásos küsz

2

2,5

5,2

(4,2)

Állas küsz

2

2,5

(5,2)

Karika keszeg

2

2,5

5,2

(3,5)

(5,3)

Dévérkeszeg

1

5

5

(6)

(6)

Lapos keszeg

1

5

5

Bagolykeszeg

1

5

5

Szilvaorrú keszeg

1

5

5

Garda

2

2,5

5,2

Compó

1

5

4

(4)

(5)

Paduc

1

6

6

(7)

(7)

Márna

3

2,3,5

5,3,2

Petényi-márna

3

2,3,5

5,3,2

Fenékjáró küllő

2

3,5

5,3

(2,5)

(5,2)

(2,4)

Halványfoltú küllő

2

3,5

5,3

(2,5)

(5,2)

Felpillantó küllő

2

3,5

5,3

Homoki küllő

2

3,5

5,3

(2,5)

(5.2)

Kínai razbóra

1

5

5

Szivárványos ökle

1

5

5

Kárász

1

4

4

Ezüst kárász

1

4

4

Ponty

3

1,1,3

3,1,1

Fehér busa

1

4

4

Pettyes busa

1

4

4

foglalkoznak halászatukkal, és különböző intenzitású termelésükkel. A gazdasági hasznosítás módja részletesen az egyes fajok ismertetésénél kerül bemutatásra. Horgászati jelentőségük elsősorban Európában nagy. Számos délkelet-ázsiai és néhány afrikai pontyféle világszerte népszerű akváriumi díszhallá vált. Az aranyhal (lásd: ezüstkárász), a jász, a compó és a ponty változatos tenyészformáit dísztavakban nevelik. Ugyanezeket a fajokat gyakran laboratóriumi tesztállatként is használják.

Hazánkban, mind a természetes vízi halászatban, mind a mesterséges haltermelésben a pontyfélék játsszák a legfontosabb szerepet. A pontyfélék mesterséges szaporításában és tógazdasági termelésében a magyar halászati kutatásnak és gyakorlatnak az egész világon elismert eredményeket sikerült elérni (Antalfi és Tölg 1971; Woynárovich és Horváth 1980*; H. Tamás, Horváth és Tölg 1982*).

A FAJOK MEGHATÁROZÁSA

1. — A száj körül 4 bajuszszál ..................... 2

— A száj körül 2 bajuszszál ....................... 4

— Bajusz nincs .......................................... 8

2

. — A hátúszó hosszú, legalább 17 lágy sugárral:

ponty (Cyprinus carpio) ........... 109. oldal

— A hátúszó rövid, lágy úszósugarainak.száma legfeljebb 9 ...................................... 3

3

. — A farok alatti úszó vége hátrasimítva nem

éri el a farokúszót. A hátúszó leghosszabb kemény sugarának hátsó oldala fűrészes (bognártüske):

márna (Barbus barbus) .................95. oldal

— A farok alatti úszó vége hátrasimítva eléri a farokúszót. A hátúszóban nincs bognártüske:

Petényi-márna (Barbus meridionalis.petényi) ................................................97. oldal

4

. — A pikkelyek aprók, számuk az oldalvonal

mentén legalább 85. A farokúszó csak enyhén kivágott:

compó (Tinea tinea) ......................91. oldal

— A pikkelyek nagyok, az oldalvonal pikkelyeinek száma legfeljebb 45. A farokúszó mélyen kivágott ..................................... 5

5

. — A hátúszó lágy sugarainak száma 8-9:

homoki küllő (Gobio kessleri) .... 101. oldal

— A hátúszó lágy sugarainak száma 7........ 6

6

. — A bajuszszálak hátrasimítva elérik a kopoltyúrést. A faroknyél hengeres, erősen elvékonyodik. A szem kicsi:

felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) .......

....

................................................. 100. oldal

— A bajuszszálak hátrasimítva nem érik el a

55