Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Pisztrángfélék családja – Salmonidae
úszók, a hasúszók és a farok alatti úszó narancs- sárga, fehér szegéllyel. A fehér színt kiemeli a mögötte húzódó vékony, fekete sáv. ELTERJEDÉS Eredeti előfordulási területét Észak-Amerika keleti partvidéke képezte a Hudson-öböltől Cape Codig. Anadrom vándorló és állandóan édesvízben élő formái ismeretesek. Telepítések következtében Észak-Amerikában eljutott egészen a nyugati partvidékig, Dél-Amerikába, Afrikába, Ázsiába (India, Japán), Ausztráliába és Új-Zélandra. Európában szinte valamennyi országban foglalkoztak megtelepítésével, ez azonban csak a Brit-szigeteken, Skandináviában, valamint az Alpok és a Kárpátok országaiban járt eredménnyel. Magyarországon pisztrángtelepekről kikerülve alakult ki időnként állománya. Az utóbbi tíz évben egyedül a Bakonyban, a Viszló-patakban volt bizonyított előfordulása, ahová a Balatoni Halgazdaság ódö- rögdi telepéről került. Mivel stabil, önfenntartó állománya alakult ki Szlovénia, Szlovákia és Erdély néhány vizében, véletlenszerű előfordulására több folyóvizünkben is számíthatunk. BIOLÓGIA Élőhelye és táplálékának összetétele a sebes pisztrángéhoz hasonló, de annál kevésbé rejtőzködő. A patakokban magasabbra felhatol, mint a pisztráng fajok. Észak-Amerikában a tengerben élő, édesvizekbe csak íváskor vándorló formája is fellelhető. ívóhelye a forrásokhoz közel helyezkedik el, ahová hatalmas zúgókat és vízeséseket is legyőzve vonul. Nászát kivételesen már tavak fövenyén is megfigyelték. Az ívási időszak októbertől decemberig tart. Az ívási aktus lefolyása a pisztrángéhoz hasonló. Egy-egy nőstény 500—2000 ezer ikrát rak, amelyet a hím kavicsréteggel takar be a meg- termékenyités után. A lárvák csak március-áprilisban kelnek ki. Természetes körülmények között is előfordul, hogy összeívik a sebes pisztránggal. A mintázatuk miatt tigrishalnak is nevezett hibridek gyors növe- kedésűek, de többnyire terméketlenek. Általános vélemény szerint a pataki szajbling gyorsabb növekedésű, mint a vele azonos vízterületen élő sebes pisztráng. Európai természetes vizekben legfeljebb 50 cm-es testhosszúságot és 1,5 kg- os tömeget ér el, de Észak-Amerikában 6,6 kg-os példányt is nyilvántartanak. HASZNOSÍTÁS Külföldön, ahol jelentősebb számban fordul elő, ott a horgászok kedvelt sporthala. Tógazdasági szaporítási és nevelési technológiája a pisztrángokéhoz hasonlóan kidolgozott, sokfelé alkalmazzák. Általában nem étkezési halaknak nevelik az intenzív üzemekben, hanem horgászvizek népesíté- sére értékesítik az előnevelt ivadékot. Hazai piszt- rángos gazdaságaink nem foglalkoznak rendszeresen e halfajjal. Rózsaszín húsa rendkívül ízletes, a sebes pisztrángéhoz hasonló minőségű. A GALÓCA Hucho hucho L. Egyéb nevei: dunai galóca, dunai lazac, fejes galóca, gadóci, hűhó szemling, hukó, retke. 16. ábra: A galóca (Hucho hucho) 41
