Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Felhasznált és ajánlott általános irodalom
A Szovjetunió és a környező országok halfaunájának ismertetése, rendkívül pontos morfológiai és elterjedési leírásokkal. A tárgyalt fajokkal kapcsolatban a könyv megírásának idején rendelkezésre állt teljes tudományos irodalom feldolgozása. A mai kutatók számára is alapmű. Berinkey L., 1966. Halak — Pisces. Akadémiai Kiadó, Budapest, 139 pp. Magyarország halfaunájának rendkívül alapos feldolgozása. Morfológiai leírásai a szerző saját méréseire támaszkodnak. A rendek, családok, nemek, majd fajok szerinti határozókulcs pontos, megbízható. A könyv valamennyi (78) ábrája eredeti munka. Az ismertetett fajok ökológiájával kapcsolatos megállapítások egy része — a forrásmunkák nem eléggé kritikus kezelése következtében — kifogásolható. Berinkey L., 1972. Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hung. 13:3—24. Beverton, R. I. H., Holt, S. J., 1957. On the dynamics of exploited fish populations. Fishery Invest. London 19:1—533. A halhozam számítások, populáció-biológián nyugvó halászati vizsgálatok egyik elméleti alapműve. Bíró P., 1975. Bevezetés a halpopulációk dinamikáiba. Oktatási segédanyag (szerk.: Dévai Gy.) Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 75—175. pp. Bíró P., 1976. Betelepítések és az eutrofizálódás hatása a Balaton halállományára. Halászat 22:142—143. Bíró P., 1981. A Balaton halállományának strukturális változásai. A Balaton-kutatás újabb eredményei 2. VAEB Monogr. 16:239—276. Bíró P., 1987. Halak populáció-biológiája. Egyetemi jegyzet. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 130 pp. A halászatbiológia legfontosabb kérdéseinek és vizsgálati módszereinek áttekintése a nemzetközi irodalom és a szerző saját eredményei alapján. Bíró P., Elek L., 1970. A Balaton halászata és az utóbbi évek ichthyológiai problémái. Állattani Közlemények 57:39—49. Bottá L, 1985. 88 színes oldal a hazai halakról. Mező- gazdasági Kiadó, Budapest, 88 pp. A magyar halfauna bemutatása eredeti színes felvételeken. Bottá L, Keresztessy K., Neményi L, 1981. Faunisztikai és akvarisztikai tapasztalatok az édesvízi akvárium üzembehelyezésével kapcsolatban. Állattani Közlemények 68:33—42. Bottá L, Keresztessy K., Neményi, L, 1984. Halfaunisz- tikai és ökológiai tapasztalatok természetes vizeinkben. Állattani Közlemények 71:39—50. Brown, E. E., 1983. World Fish Farming: Cultivation and Economics. (2nd ed.) AVI, Westport, Connecticut, 516 pp. Haltenyésztési technológiák, termelési adatok — országonként és halfajonként. Brown, M. E. (szerk.) 1957. The Physyology of Fishes. Academic Press, New York. Vol. 1:447 pp., Vol. 2.: 526 pp. A halélettan teljes területét átfogó tanulmány-gyűjtemény. Drenszki, P., 1950. Ribite v Balgarija. Búig. Akad. Nauk, Szófia, 270 pp. Bulgária halfaunája; értékes, eredeti taxonómiai adatokkal. Dudich E., Loksa L, 1969. Állatrendszertan. Tankönyv- kiadó, Budapest, 708 pp. Fábián, Gy., Molnár, Gy., Tőig, L, 1963. Comparative data and enzyme kinetic calculations on changes caused by temperature in the duration of gastric digestion of some predatory fishes. Acta Biol. Acad. Sei. Hung. 14:123—129. A ragadozó halfajok emésztésének vizsgálata. Felföldi L., 1981. A vizek környezettana. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 289 pp. Fischer F. (szerk.), 1931. A magyar halászat. Pátria R. T., Budapest. Frey H., 1970. Az akvarista kislexikona. Gondolat, Budapest, 787 pp. Gerking, S. D. (szerk.), 1957. The Biological Basis of Freshwater Fish Production. Blackwell, Oxford, 495 pp. Magas színvonalú tanulmányok gyűjteménye az édesvízi halászatbiológia legfontosabb kérdéseiről. Geyer, F., Mann, H., 1939. Limnologische und Fischereibiologische Untersuchugen am Ungarischen Teil des Fertő. Magyar Bioi. Kút. Int. Munk. 11:64—193. A Fertő-tó magyarországi részének limnológiai és halászatbiológiai vizsgálata. Gönczy J., 1977. A Duna halállománya és halászata. Halászat 23:13—16, 46—47, 88. A dunai halászati statisztikák elemzése; környezeti viszonyok és telepítések hatása az egyes halfajok fogására. Gönczy J., 1977/78. A Tisza halállománya és halászata. Halászat 23:123—125, 178—180, 24:14—16. Környezeti viszonyok, halászati és horgászati tevékenység hatása a Tisza halállományára és az egyes fajokból elért zsákmány nagyságára. Összefoglaló értékelés a Duna és a Tisza halászatáról, a fejlesztési lehetőségekről. Gönczy J., Pintér K., 1979. Holtágak halászati hasznosításának fejlesztési lehetőségei. Halászat 25:39—42. Grodzinski, Z., 1971. Anatómia i embryologia ryb. (Wyd.II.) PWRiL, Warszawa, 316 pp. A halanatómia és -embriológia teljes területét átfogó, gazdagon illusztrált kézikönyv. Gyurkó L, 1972. Édesvízi halaink. Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 187 pp. Románia halfaunájának népszerű ismertetése a halfajok élőhelyenkénti csoportosításával, határozó táblázatokkal, eredeti vizsgálatokra és megfigyelésekre támaszkodó ökológiai ismertetőkkel. Gyurkó L, 1983. A halak világa. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 296 pp. Emelt szintű ismeretterjesztő könyv a tengeri és édesvízi halak élettanáról és ökológiájáról. Hankó B., 1931. Magyarország halainak eredete és elterjedése. Debreceni Egyetem Állattani Intézete. Sárospatak, 34 pp. Hankó B., 1945. Halak. Magyar Szemle Kincsestára, Budapest, 74 pp. 190
