Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Tőkehalfélék családja – Gadidae
vésbé szennyezett, hideg folyókat, patakokat, a mélyebb tavakat és víztározókat. A felmelegedő vizű tavakban nyári álmot alszik. Csapatostul vándorol a mélyebb, hűvösebb mederrészekre; táplálkozása ilyenkor szinte teljesen szünetel. Ősszel a víz lehűlésével élénkülnek a menyhalak, fokozódik táplálékfelvételük. Az egyébként éjszakai életmódot folytató halak október-novemberben egésznapos aktivitást mutatnak, amely elhúzódik az egész ívási időszakra is. 61. ábra: A menyhal korai ivadékfejlődése [Evropejceva 1946 nyomán] 4,4 mm-es lárva, 9,2 mm-es és 13,2 mm-es zsenge ivadék Az ívás decembertől februárig tart, köves vagy homokos medrű folyószakaszon vagy a tavak mélyén lévő homokpadon. Általában évről évre ugyanarra az ívóterületre vonulnak a nagy csapatba verődő menyhalak. Rendkívül alacsony, 2— 5 °C hőmérsékletű víz szükséges a menyhal nászához. A hosszú hetekre elhúzódó ívási időszak azzal magyarázható, hogy az egyes ikrások ivarterméke eltérő időpontban érik be. Akváriumi megfigyelések szerint a menyhal — annak ellenére, hogy nagy csapatokban keresi fel ívóhelyét, és ott jól megfigyelhető nászjátéka, a magyar halásznyelv szerint a „pergelődés” — tulajdonképpen páros ívó. Éjjel vagy a reggeli órákban az éppen íváshoz készülődő nőstény, fejjel az aljzat felé, majdnem függőleges testhelyzetet vesz fel és duzzadt, fehér hasával jelzi a közelben lévő tejesnek a nász kezdetét. A tejes előbb a hasi oldal felől közelíti meg párját és fejét az ikrás fejéhez szorítja. Egy ideig a pár ebben a testhelyzetben úszik, majd a tejes egy hirtelen félfordulattal átkerül az ikrás háta mögé. Ekkor történik az ikra és a tej egyidejű kibocsátása, majd az ikrás néhány erőteljes farokcsapással elkeveri és teljesen szétszórja az ivartermékeket. Az aktusok a teljes ikramennyiség lerakásáig 5—20 percenként ismétlődnek (Fab- ricius 1954). A kb. 1 mm-es átmérőjű ikraszemek apró zsír- cseppet tartalmaznak, így fajsúlyúk következtében eleinte vízközt lebegnek. Egészen gyenge vízáramlás is nagy területre szórja szét az éppen lerakott ikrát. Állóvizekben 24 óra elteltével már valamennyi ikraszem a fenéken nyugszik. A folyóvízi ívóhelyek esetében nem ismeretes mennyi ideig tart a lebegő stádium. Más halfajokhoz képest az ikraszám igen magas, egymillió körüli, de az északi vizekben élő nagyobb termetű menyhalaknál az ötmilliót is elérheti. A kelést 4 °C-nál 28—35, 2 °C-nál 41 nap elteltével figyelték meg. Az ivadék fejlődését Evropejceva (1946) tanulmánya ismerteti. A fiatal menyhalak életmódja, táplálkozásbiológiája kevésbé ismert. Volodin és Ivanova (1968) A Ri- binszki víztározóban megfigyelték, hogy a kis menyhalak augusztusra 10 g-os testtömeget érnek el. Kiemelik, hogy nagyobbak voltak azok az egye- dek, melyek táplálékában már a halak is szerepeltek. Lengyelország északi részén azt tapasztalták, hogy csak a 20 cm-nél nagyobb egyedek gyomor- tartalmában fordulnak elő halak. (A Ribinszki-víz- tározóban vizsgált menyhalak viszont mindössze 10 cm-es nagyságúak voltak.) Általában a növekedéssel párhuzamosan megállapítható, hogy a menyhalak táplálékában csökken a gerinctelenek és emelkedik a halak és békák részaránya. A táplálék összetételében mutatkozó szezonális eltérések fő oka, hogy a kedvenc eledelüket képező békák elsősorban ősszel hozzáférhetők. Tavasszal az áradások idején jelentős szerephez jutnak a gilisztafélék is. Az irodalmi adatok szerint a menyhal igen hosszú életű, 20 éves kort is elérhet. Legjobban a mély vizű északi tavakban növekszik, ahol 20—30 kg-os, 1 méternél nagyobb példányai is előfordulnak. Növekedését hazai viszonyok között még nem vizsgálták. A 11. táblázat ban romániai adatokat (Gyurkó 1972)* közlünk tájékoztató jelleggel a menyhal fejlődéséről. A melegebb éghajlatú területeken és a kisebb hegyi patakokban növekedése meglehetősen lassú. Nálunk legfeljebb 4 kg-os test11. TÁBLÁZAT Tájékoztató adatok a menyhal növekedéséről (Gyurkó 1972* nyomán) Év Test hossz (cm) Tömeg (g) 1. 15,6, 3 2. 3. 4. 35,0 337 5. 37,9 428 6. 41,5 514 7. 42,7 564 8. 48,9 925 9. 49,6 1068 10. 52,0 1419 153
