Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

II. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna terve és tervezői

amelyeket mellékutcák szeltek át. A főtéren felépítették a középületeket, elsősorban a községházát és a templomot. A betelepülők szántóföldet és legelőt, két-két lovat, tehenet és borját, apró háziállatokat, magot az első vetéshez és egy-egy forint készpénzt kaptak.2 Ezenkívül az őslakókat gyakran rákényszerí- tették, hogy az építkezésnél, az első vetésnél és aratásnál a segítségükre legyenek. Mindent összegezve, a betelepülők előjogokat élvező és kedvezményekben részesülő réteget alkottak, és jórészt ezzel magyarázható a közép- és nyugat-bácskai német telepes falvak gyors fejlődése és gazdasági ereje. Ehhez hozzájárult a Duna és Tisza közötti mesterséges vízi út, amelyet nem sokkal később építettek, és a telepes falvakon át vagy közvetlen közelükben haladt.

Verbász környékén, valamint Közép- és Délnyugat-Bácská- ban Kiss József kamarai mérnöknek komoly vízgazdasági problémákkal kellett szembenéznie, amelyeknek megoldását, tekintettel a megkezdett és erőteljes ütemben haladó betelepítésre, nem lehetett tovább halogatni. Szivác körül nagy sártengerek és mocsarak húzódtak, emberemlékezet óta vizenyős talaj, náddal benőtt sáv húzódott a Telecskai-dombok déli peremén. Verbász- tól keletre pedig a Fekete-mocsár terült el, vízgyűjtő, amelyet az ember és a gazdasági fejlődés szolgálatába kellett állítani, s egyúttal meggátolni, hogy elárassza és pusztítsa a partvidéket.

Szivác és Kúla térségében a talaj vízmentesítése nélkül nem sikerülhetett a betelepítés Bécs kívánságai szerint. Ebből a tényből kiindulva Kiss József javasolta, hogy Kúla és Verbász között egy méter széles árkot ássanak, amellyel a Fekete-mocsárba vezetnék le a felszíni és a talajvizeket. A javaslatot elfogadták és a munkálatok 1785-ben megkezdődtek.

Kortársai szerint Kiss csatornája — valószínűleg első az effajta hidrotechnikai munkálatok között — megfelelt rendeltetésének, és csökkentette a talajvíz szintjét Kúla térségében. Az 1786. év újabb megpróbáltatásokat hozott Új-Szivác telepes lakóinak, mert a bő esőzések nehezítették az amúgy is súlyos állapotot a helység mocsaras környékén.

Az előző évi sikeren felbuzdulva Kiss József javasolta a magyar kamarának, hogy Szivác és Verbász között építsenek egy szélesebb és hosszabb csatornát a sziváci sár lecsapolására a Fekete-mocsárba. Miután 1786 őszén Budáról megkapta az en2. F. Lotz, i. m., 31. és 36. o. A jozefinista betelepítés alkalmával Bácskában csak hét települést létesítettek: Torzsa, Cservenka, Uj-Verbász, Bácsföldvár, Szikics, Buljkes és Új-Szivác. Az egész 27 holdat, egyenként 1100 négyszögöl területet tett ki. Ebből 17 hold szántóföld, 10 hold legelő volt, és a Telecskai-dombokon még szőlő is.

83