Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

látva hetente átadják a mérnöknek. Az erről szóló utasítás aránylag részletes.

A 8. pont tárgyának anyagát az utasítás 14. pontja dolgozza fel. Ebben parancs formájában előirányozták, hogy az elmúlt év elszámolásán kívül minden mérnök köteles terjedelmes jelentést adni naplója alapján az elvégzett munkálatokról és azt november végéig eljuttatni a következő évre szóló javaslatokkal együtt a vezető mérnöknek és az igazgatóságnak. Az egyes terepi szakosztályok elszámolása és javaslatai alapján az igazgatóság elkészíti az összesített elszámolást és jelentést, majd december végéig átadja a legfelsőbb adminisztratív szerveknek. A vajdasági vízi szövetkezetekben ez a rendelkezés a XX. század közepéig érvényes volt.

Az utasítás 9—13. pontja túlnyomórészt technikai kérdésekre vonatkozik, nem pedig szervezési és adminisztratív kérdésekre, mint az előbbiek. Betekintést nyújt a mérnökök terepen végzett munkájának természetébe és válfajaiba. A XVIII. század végi osztrák monarchia folyamszabályozási munkálatai fejlettségi fokának és színvonalának figyelembe vételével ezeknek a pontoknak a tartalma informatív és tanulságos, jelentős hozzájárulás az európai történelem fordulópontja hidrotechnika-történeti megvilágításához.

Mivel foglalkoztak tehát a terepi mérnökök és milyen technikai utasításokat kellett betartaniuk? Milyen hidrotechnikai intézkedéseket kellett tenniük?

Azokon a napokon, amikor a hidrotechnikai munkálatok nem követelték meg jelenlétüket, kötelesek voltak szakaszuk feltérképezésével foglalkozni. Jó idő esetén a terepen végeztek méréseket, esős időben a térképeket készítették, »hogy végre elkészüljenek a megkezdett folyami térképek«. A mérnökök elsődleges feladatai közé tartozott tehát a térképkészítés. A hajózás biztonságának és a szabályozási munkálatok általi fejlődés biztosításának kétségkívül a térképkészítés volt az egyik alapfeltétele. A folyami térképek jelentősége főképp a hajózás központosított vezetése és irányítása bevezetésével növekedett meg, ami csakis a hajóutak földrajzi-fizikai tulajdonságának teljes áttekintésével vált lehetségessé, mert amikor a hajózás egy szakaszon leállt, a közlekedés jóval nagyobb területen megbénul.

Az utasítás minden mérnöknek feladatul adta a »part karbantartását és tisztítását, valamint minden akadály eltávolítását

68