Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

udvari kancellária. Heinrich Cajetan von Blümegen gróf, a kancellária elnöke írta alá, majd a császárnő elé terjesztették engedélyezésre és törvényesítésre.20 1780. október első napjaiban kivitelezésre az egyes hatóságokhoz és személyekhez intézték. A megőrzött kísérőiratokból megállapítható, hogy ki mindenkinek küldték el, és mekkora volt a cseh—osztrák udvari kancellária hatalma a hajózás és a folyók hajózhatósága kérdésében.21

Nézzük először is, kinek szólt a császári rendelet, majd elemezzük tartalmát.

Az utasítást mindenekelőtt a hajózási igazgatóság kilenc mérnökének adták ki,22 közülük kettő, nemes Kiss József és Johann Spaczek abban az időben kamarai mérnök minősítésben Bácskában dolgozott,23 tehát a bennünket érdeklő vidéken. Mielőtt folytatnánk, egy fontos adatot mondunk el Kiss József akkori munkásságáról.

Fennmaradt ugyanis 1780-ból egy szakszerűen és külön gonddal elkészített Duna-térkép, amely a folyónak a mohácsi holt ágtól a bácskai Kupuszina faluig terjedő szakasztá ábrázolja. A térképről megállapítható, hogy csak egy része a Közép-Duna-me- dence akkortájt elkészített rajzának. Jelentős azért is, mert a Dunának éppen azt a szakaszát ábrázolja, ahol Monostor kincstári falunál kezdődik majd a Duna—Tisza-csatorna.24 (9. ábra)

Az utasítást elküldték az említett hajózási igazgatóknak és Grubernek, azzal a megjegyzéssel, hogy az ő irányításuk alatt dolgozó mérnököknek is elküldték ugyan, de nekik is a figyelmükbe ajánlják, mert gondot kell viselniük arról, hogy a terepi szervek a legszigorúbban betartsák az előírt mércéket.

Az utasítást elküldték még Krajna országos igazgatóságának (Krainerische Landeshauptmannschaft), Felső-Ausztria kor20. Ugyanaz, 3. föl. Az udvari irodának 11 tagja volt. Az 1780. szeptember 22-i ülésen jelen volt még két előadó.

21. Ugyanaz, 134. föl.

22. Neveik: Thadäus Liske, Anton von Wenzeli, Joseph von Kiss, Ferdinand Pichler, Franz Exner, Karl Holzl, Johann Spaczek, Heinrich Ferdinand és Vaultrin de St. Urbain.

23. Fodor Ferenc idézett műve. Kiss Józsefről lásd a 67.oldalt, Spaczekről a 107. oldalt. A vezetéknévből ítélve Spaczek cseh vagy szlovák származású lehetett.

24. Ezt a térképet Az Institutum Geometricum: Az Egyetemi Bölcsészeti Karán 1782-től 1850-ig fennállott mérnöki intézet című könyvében említi Fodor Ferenc is (Budapest 1955). A térkép most a budapesti Országos levéltárban található; jelzése: MÓL, Térképtár, Helytartótanácsi térképek, Div. 11, Nr 6. Ez a térkép bizonyíték, hogy a Habsburg-biroda- lomban a folyók feltérképezése megkezdődött még mielőtt II. József 1785-ben meghozta volna határozatát a folyók feltérképezéséről.

58