Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Földrajzinév-jegyzék

A SZERZŐ EGYEB KÖNYVEI:

1. Jovan Stefanovic Vilovski i njegov rad na nauci o vodama (Jovan Stefanovic Vilovski és a vízépítés kifejlett munkássága), Belgrad 1954.

2. Svetozar Miletic, Belgrad, 1958.

3 Iz istorije hidrotehnike i gradevinarstva (A vízépi- tészet és az építészet történelméből), Belgrád, 1960.

4. Oko Miletica i posle njega (Mileticról és az utánna következő korszakról), Újvidék, 1964.

5. Svetozar Miletic i Narodna stranka (1860—1885) (Svetozar Miletic és a Néppárt — 1860—1885), Karlóca, I kötet 1968; II kötet 1969.

6. Plovidba i privreda srednjeg Podunavlja u dóba merkantilizma, Beograd 1978.

7. Di Schiffahrt und Wirtschaft im mittleren Donauraum in der Zeit des Merkantilismus, Beograd — Novi Sad, 1982

MAS SZERZŐKKEL KÖZÖSEN:

8. Temisvarski sabor 1790 (Temesvári gyűlés, 1790), N. Petrovic előszava. Karlóca—Újvidék 1972.

9. Protokol kneza Milosa Obrenovica (1824—1825) — (Milos Obrenovic fejedelem protokólja — 1824— 1825), Belgrád 1972, a Szerb Tudomáyos Akadémia kiadványa.

10. Zarubeznije Slavjane i Rassija, Dokumenti Arhiva M. F. Rajevskoga, 40—80 gödi XIX véka, Moskva, 1975.

11. Ujedinjena omladina srpska i njeno dóba (1860— 1875) - (Az egyesült szerb ifjúság és kora, szovjet levéltárak anyagából). Újvidék, 1977, N Petrovic előszavával.

*

*

»N. Petrovic kitűnő monográfiája a Duna—Tisza csatornáról jelentős mértékben hozzájárul a Közép-Duna- mendence népei történelmének, s ugyanígy az ottani vizépítészet és vízgazdálkodás fejlődésének, általában a technikai ismeretek elterjedésének jobb megértéséhez, amelyet még nem tanulmányoztak kellően és amelyet indokolatlanul elhanyagoltak. . . Úgy vélem, hogy ez a könyv, ha előbb Írták volna meg, olcsóbbá tette volna és megkönnyítette volna a DTD csatorna építését, amely összefügg a Duna—Tisza csatornával. Sok minden, amit újólag kellett megismernünk, felfog- hatóbb és könnyebb lett volna. Ezek a régi tapasztalatok természetesen nem voltak teljesen ismeretlenek, de inkább a legendákra, mintsem a történelmi dokumentumokra támaszkodtak. Ezeknek az ismereteknek egy részét a tanulmány megerősítette és jelentősen kiterjesztette, míg néhány legendát, mint teljesen alaptalant, szertefoszlatott.«

(Dr 2ivko Vladisavljevic mérnöknek a Belgrádi Egyetem Építészeti kara tanárának a beszámolójából).

V