Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

val foglalkozott, hiszen ez a folyó már a római kor előtt is fontos közlekedési ütőere volt Közép- és Délkelet-Európának.

Károlyi Zsigmond magyar történész állítása szerint a Wal- cher-csoport csak 1780-ban vált külön intézetté.9 Kérdés, hogy ez a hiányosan alátámasztott állítás pontos-e. A bécsi irattár egyik okmánya szerint ugyanis ebben az évben Bécsben már létezett egy terepi kirendeltségekkel rendelkező állami gazdasági szervezet és a hajózási igazgatóság (Navigations Direktion) nevet viselte.10 Két divíziónak nevezett osztálya volt a terepen. Az egyiket Gabriel Gruber, a másikat a már említett Walcher irányította. Mindketten az abbé szerzetesi rangot viselték és a jezsuiták rendjébe tartoztak.11 A divíziókhoz nyolc mérnök tartozott, és a Duna egyes szakaszain dolgoztak.U a

Közvetlenül mielőtt a Kiss fivérek hozzáláttak volna a Duna— Tisza-csatorna tervének kidolgozásához, a hajózási igazgatóságot 1788-ban átszervezték, és építészeti igazgatóság (Baudirekti- on) néven székhelyét Budára helyezték át. Az építészeti igazgatóságnak a terepen 10 körzeti igazgatósága volt, ezek élén igazgatók álltak. Mindössze 35 terepi mérnökkel rendelkeztek, a budai központban pedig 10 tisztviselő dolgozott. Ehhez csatolták a hajózási igazgatóságot. Az átszervezés után Bácskában és Bánátban az építési és hidrotechnikai munkálatokat a budai építészeti igazgatóság körzeti igazgatósága irányította.12 Megemlítendő még, hogy a XVIII. század második felében a központi hajózási és hidrotechnikai szolgálat fokozatosan egész Magyarországra kiterjedt, a bizonyos mértékben autonóm megyei hatalmi szervekkel párhuzamos szervezet lett, s ugyancsak voltak mérnökei. Az igazgatóság hatáskörébe tartozott nemcsak az adminisztráció, hanem az építészeti műveletek zöme is.

Az építészet és vízgazdaság szervezési kettőssége nem volt sem kivétel, sem véletlenszerűség. Ami a magyar állami hatóságot illeti, a kettősség jellemző volt a Habsburg-birodalom abszolút monarchiájának teljes időszakára. A párhuzamos hatalmi szervek létezése, gyakori szervezési változások és a központi hatalom engedményei a magyar nyomás hatására gyakori jelenség

9. Ugyanaz.

10. Finanz- und Hofkammerarchiv, Navigationsakten, Kommerz. Nr 1.004, 1780. X./3. sz„ 1. fol.

11. G. Gruber 1771-ben a Száva és a Kupa ügyeivel megbízott »Directeur de la Navigation« volt. A Ljubljansko blato kiszárításán dolgozott és a ljubljanai Líceum igazgatója volt. FHKA, Navigationsakten, Kommerz, r. Nr. 1.103, fol. 7.

11.-a 1773-ig, a jezsuita rend feloszlatásáig a Habsburg-birodalom minden iskolája e rend kezében volt. — Magyarországon a XVIII. században három katolikus jezsuita egyetem működött — Kassán, Nagyszombaton és Kolozsvárott. Szekfű Gyula, Magyar történet, VI. kötet, 134. és 140. o.

12. Károlyi Zs., i. m., 96. o.

54